AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

módosításáról 1996 májusában az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat rendelkezései erre még nem voltak alkalmasak. E törvényjavaslat ugyanis az egyetem és a főiskola létesítésének, ill. működésének feltételeit - az 1993. évi törvényhez hasonlóan - meglehetősen „puhán" határozta meg, a felsőoktatási intézmények szervezeti egyesítése helyett a külön intézményeknek nyilvánított felsőoktatási szövetségek létesítését részesítette előnyben, és az intézmények akkreditálásának határidejét 2000. június 30-ában állapította meg, ami az intézményhálózat racionális átalakításának további elodázását, az integráció folyamatának lassítását idézte volna elő. A törvényjavaslat országgyűlési vitája során azonban, a vonatkozó módosító javaslatok elfogadásával e hiányosságokat sikerült kiküszöbölni, és az intézményhálózat széttagoltsága csökkentésének, a képzési ágak és a tudományágak széles körét felölelő egyetemek, Ш. szélesebb képzési profilú főiskolák kialakításának jogi feltételeit biztosítani. Ezt célozta az egyetem és a főiskola létesítése, ill. működése kritériumainak "keményebb" meghatározása, valamint annak előírása, hogy a kormány a felsőoktatási intézmények e követelményeknek megfelelő alapító okiratát 1998. december 31-éig az Országgyűlés elé terjessze. A felsőoktatási szövetséget a törvény csak olyan átmeneti társulási formának jelölte meg, amelyet az Országgyűlés két éven belül integrált felsőoktatási intézménnyé alakít át. Még 1996-ban sor került néhány szervezeti integrációra: Egyesítették a három katonai főiskolát, és a konzervatóriumokká alakult vidéki zeneművészeti tagozatokat a helyi egyetemekhez csatolták, majd 1997-ben a szarvasi óvóképző és a békéscsabai tanítóképző főiskolát integrálták, 1998-ban pedig a Kertészeti Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara a József Attila Tudományegyetem Főiskolai Karává vált. Л törvény rendelkezéseinek megfelelő, a% intézmények széles körére kiterjedő integrááó 1998 után, már az új kormány működése idején valósult meg. E kormány programja értelmében — „a nagy egyetemi városokban támogatja a városi egyetemek létrejöttét és megerősödését, 1998. december 31-ig elkészíti, és az Országgyűlésnek benyújtja a felsőoktatási intézmények alapító okiratát". A program kiemelte, hogy „az egyetemeknek a nemzetközi színtű kutatási és egyben elitképzési célokhoz igazodó küldetése, hivatása van. Mindezek mellett természetesen nagy szükség van a regionális szerepet ellátó főiskolákra, tehát a Kormány fenntartja a főiskolák és az egyetemek kettős rendszerét." Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények integrációjának elveiről az MT 1998 decemberében hozott határozatot, majd az intézményhálózat átalakításáról az Országgyűlés - az 1993. évi felsőoktatási törvényt módosítva - az 1999. június 1-jei ülésén elfogadott törvényben rendelkezett. Ennek értelmében 2000. január 1-jei hatállyal 12 integrált állami egyetem, 6 integrált állami és egy hittudományi főiskola jött létre. Az integráció, a nagyobb, szélesebb profilú intézmények kialakítása túlnyomórészt helyesnek tekinthető, különösen kiemelném a 9-12 karral rendelkező debreceni, pécsi és szegedi integrált egyetemek létrehozásának 199