AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

jelentőségét. Egyes esetekben azonban - politikai érdekek, partikuláris, olykor személyi szempontok érvényesülése következtében - a szakmai racionalitással ellentétes szervezeti megoldásokra is sor került (így egy állattenyésztési kar és egy tanítóképző főiskola egyesítésével a rendkívül szűk képzési profilú Kaposvári Egyetem létesítése, a győri tanítóképző főiskolának a Sopron székhelyű NyugatMagyarországi Egyetemhez csatolása, valamint a meglehetősen heterogén szakmai profilú Szent István Egyetem létrehozása esetében). Sajnálatos továbbá, hogy részben objektív okokból, részben az ún. városi egyetemek szervezésének preferálása miatt nem sikerült a regionális fejlesztés növekvő fontosságú feladatainak hatékonyabb ellátására alkalmas regionális egyetemeket a kívánatos mértékben létrehozni. Az integráció megvalósításáról, az integrált intézmények működéséről még nem lehet alapos értékelést adni, úgy tűnik azonban, hogy a szervezési és a gazdasági teendők eddig túl sok energiát vettek igénybe, és emiatt a tartalmi oktatási és kutatási - feladatok háttérbe szorultak. Egyes esetekben problémát okozott az is, hogy a felsőoktatási törvény nem határozta meg világosan a hatáskörök intézményen belüli megosztását, a karok - az integrált intézményeket tekintve a korábban önálló egyetemek és főiskolák - hatáskörét. Az integráció eredményeként az állami felsőoktatási intézmények száma 30-ra, az egyháziaké 26-ra csökkent, és kevesebb lett az intézmények székhelyén levő karok száma is. Az alapítványi intézményekre az integráció nem terjedt ki; számuk - minthogy 1996 és 2003 között hat, nagyobbrészt gazdálkodási profilú főiskola és egy, csak posztgraduális szakirányú továbbképzést folytató német nyelvű egyetem létesült — 11-re nőtt. 2003-ban továbbá - a gyöngyösi főiskolai karnak a Szent István Egyetemből való kiválásával - újabb állami főiskola alakult, így a 2003/04. tanévben hazánkban összesen 68 felsőoktatási intézmény működik: az elnevezésükben is egyetemmé vált művészeti főiskolákkal, valamint az egyetemmé alakult győri Széchenyi Főiskolával együtt 24 egyetem és 44 főiskola. (Ezek felsorolását lásd a Függelékben.) *** Áttekintésünket befejezve, nem könnyű feladat öss%ege%ni és értékeim a% évs%á%ad során történt változásokat. Ellentétes folyamatok váltakoztak: hol az intézményhálózat bővítését célzó erőfeszítések, hol a szétforgácsoltság csökkentésére irányuló törekvések; hol az indokolt változtatások, intézkedések évtizedekig való halogatása, hol a sürgős (vagy sürgősnek vélt) igények kielégítésére elhamarkodott, kapkodó döntések, kérészéletű intézmények létesítése, provizórikus vagy formális megoldások alkalmazása. Az új intézmények szervezése során a szükséges személyi és tárgyi feltételekről gyakran nem történt gondoskodás, ami kedvezőtlenül befolyásolta ezekben a képzés színvonalát és a tudományos kutatómunka lehetőségeit. A politikai változások, a gazdasági helyzet és a gazdaságpolitika változásai jelentős hatást gyakoroltak a felsőoktatási politikára, az 200