AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

technikumok bázisán történt létesítését pedig a minőségi követelmények teljes háttérbe szorításával hajtották végre. Két új intézmény is alakult ezekben az években: 1962-ben Nyíregyházán tanárképző főiskola (a pedagógiai főiskolák elnevezése ugyanis tanárképző főiskolára módosult), 1963-ban pedig a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézete, egy tanítóképző intézet viszont megszűnt. Az Állatorvosi Főiskola és az Erdőmémöki Főiskola egyetemmé, a mezőgazdasági főiskolák pedig agrártudományi főiskolákká váltak. E változások következtében a felsőoktatási intézmények száma az 1965/66. tanévben 106-ra nőtt, és egyúttal a felsőoktatás minisztériumi irányítása még inkább széttagolódott. Javaslatok, tervek születtek további felsőoktatási intézmények szervezésére is. 1963-ban döntés történt Győrött műszaki egyetem létesítéséről (és egyidejűleg az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem megszüntetéséről); ennek előkészítő munkálatai is megindultak. Felmerült egészségügyi felsőfokú szakiskola és egészségügyi szaktanárképző főiskola, egy tanítóképző intézet és két óvónőképző intézet létrehozásának, a pécsi tanárképző főiskola kétkarú főiskolává alakításának (és a későbbiek során a pécsi tudományegyetem bölcsészeti, ill. természettudományi karává fejlesztésének), a művészeti főiskolák egyesítésével többkarú művészeti egyetem létesítésének, valamint újabb felsőfokú technikumok szervezésének terve; ezek azonban papíron maradtak. 1965 után, az előző évek nagyarányú, extenzív mennyiségi fejlődése során jelentkező feszültségek, problémák felismerése, valamint a távlati szakemberszükségleti tervek korrekciója alapján a felsőoktatási politika módosítására és ennek keretében az intézményhálózat újabb átalakítására került sor. Ennek középpontjában — az intézményhálózat extrém szétforgácsoltságának csökkentése és a képzés színvonalának emelése érdekében - a felsőfokú technikumok és szakiskolák átszervezése, ezek összevonásával, ill. megszüntetésével, valamint új intézmények létesítésével üzemmérnökök és üzemgazdászok képzésére kevesebb számú nagyobb műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági főiskola létrehozása állt. Ez összhangban volt a fejlett európai országok felsőoktatásának fejlődési tendenciájával, a felsőoktatás duális intézményrendszerének kialakulásával.

17 Az átszervezés 1968 és 1972 között valósult meg; ennek során a partikuláris érdekek érvényesülése következtében a tervezettnél több, összesen 13 főiskola, 12 főiskolai kar és két kihelyezett tagozat jött létre, vagyis a felsőfokú technikumoknak több mint a fele, „a cégtábla átfestésével" továbbra is megmaradt (figyelembe véve azt a körülményt is, hogy az „anyaintézménytől" viszonylag nagy távolságban működő főiskolai karok az oktatás személyi és tárgyi feltételeit tekintve gyakorlatilag önálló intézmények voltak). Az átszervezés pozitív következménye volt ugyanakkor, hogy a felsőoktatás tárcairányításának széttagoltsága mérséklődött. Műszaki főiskola 17 A felsőoktatás intézményrendszerének nemzetközi fejlődési tendenciáira: LADÁNYI Andor: Felsőoktatási intézményrendszerek. - Educatio, 1996. 4. sz. 575-584. p. 192