AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

A felsőoktatás intézményhálózatában újabb változásokra 1939 után, a visszacsatolásokkal kapcsolatban került sor. A Felvidéken a kormányzat először Kassán „egy kis műegyetemnek", elsőként a vegyészeti fakultásnak szervezését tervezte, majd textilmérnöki kar vagy egy kétéves textilipari főiskola létesítésének terve merült fel, de egyik sem realizálódott. Ezek helyett Kassán kétéves kereskedelmi főiskolát szerveztek, és ugyanott állították fel a Horthy Miklós Repülő Akadémiát. E két intézményen kívül öt hittudományi főiskola működött a Felvidék Magyarországhoz került részén és Kárpátalján. Észak-Erdélyben a legfontosabb intézkedés a kolozsvári magyar egyetem - rendkívül rövid idő alatt megvalósított — újjászervezése volt 1940-ben. Ezen kívül Kolozsvárott gazdasági akadémiát szerveztek, és hat hittudományi főiskola működött a visszacsatolt területen. Felvetődött még műegyetem vagy műszaki főiskola létesítésének és az egykori nagyváradi jogakadémia visszaállításának gondolata; ezeknek azonban nem volt realitásuk. A Délvidéken — Újvidéken - szintén kétéves kereskedelmi főiskolát hoztak létre, és itt egy hittudományi főiskola is működött. A kolozsvári magyar egyetem újjászervezésével egyidejűleg Szegeden új tudományegyetemet állítottak fel; ugyanakkor pénzügyi okokra, az értelmiségi munkeró szükségletre, valamint nem utolsósorban a megfelelő színvonalú professzorok hiányára hivatkozva a pécsi egyetemen a bölcsészeti, a szegedi egyetemen a jogi kart, a debreceni egyetemen, pedig a természettudományi tanszékeket „szüneteltették," míg a jogakadémiák csak két évfolyammal működhettek volna (ez utóbbi törvényi rendelkezés végrehajtására azonban nem került sor). Néhány további változás is történt a felsőoktatás intézményhálózatában ezekben az években: 1939-ben a kertészeti tanintézetet Kertészeti Akadémia elnevezéssel felsőoktatási intézménnyé szervezték, ugyancsak 1939-ben a műszaki, a híradó és folyamőr tiszteknek - addig a Ludovika Akadémián folyó — képzésére létrehozták a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémiát, 1942-ben pedig a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény a Kertészeti Akadémiának Kertészeti és Szőlészeti Főiskolává, a gazdasági akadémiáknak pedig fokozatosan négyéves mezőgazdasági főiskolává alakításáról rendelkezett. (Ténylegesen azonban e korszakban csak a Kertészeti Akadémia, valamint a kolozsvári és a mosonmagyaróvári gazdasági akadémia főiskolává fejlesztését valósították meg, a debreceni és a keszthelyi gazdasági akadémiának főiskolává alakítására 1945 tavaszán került sor.) Mindezek következtében az 1942/43. tanévben a felsőoktatási intézmények száma 59-re emelkedett; közülük 36 hittudományi főiskola volt. Említést érdemel még, hogy a tanítók felsőfokú képzéséről, a líceummal összekapcsolt kétéves tanítóképző akadémiák létesítéséről 1938-ban törvény rendelkezett; a háborús viszonyok következtében azonban ez nem valósult meg.

14 Bp., 2002. 25-40. p. Az 1939 utáni változásokra: Uo. 174 - 186. p. 187