AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

III. A koalíciós évek és az államszocialista korszak A háború után, a demokratikus átalakulás éveiben több változás is történt a magyar felsőoktatás intézményhálózatában. A legjelentősebb az FM kezdeményezésére a Magyar Agrártudományi Egyetemnek - a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának, Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kara erdőmémöki osztályának, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolának, valamint a három mezőgazdasági főiskolának egyesítésével történő - felállítása volt (az erdőmémöki osztály azonban a VKM, a soproni kar és az erdészeti szakkörök ellenállása miatt ténylegesen csak 1950-ben került az új egyetem szervezetébe). A négy városban működő intézmények megfelelően elő nem készített mechanikus egyesítése nem volt problémamentes, az egyes karok között — az 1934. évi integrációhoz hasonlóan — érdemi együttműködés nem alakult ki. A további változásokat illetően: a szegedi egyetem jogi karán 1945 őszén ismét megindult az oktatás, a pécsi bölcsészkar visszaállítására irányuló törekvések azonban sikertelenek maradtak. A volt kassai és újvidéki kereskedelmi főiskola összevontan Budapesten folytatta tovább működését. 1946-ban három művészetoktatási intézmény - az iparművészeti, a színművészeti és a zeneművészeti - felsőfokú jellegűvé vált. Az iskolarendszer változása — az általános iskola kiépítése - felvetette a pedagógusképzés reformjának, intézményrendszere átalakításának kérdését. Széleskörű viták után az általános iskolai pedagógusok képzésére új intézményekként nevelőképző főiskolák létesítéséről született döntés (elnevezésük rövidesen pedagógiai főiskolává módosult). Az első két főiskola Budapesten és Szegeden - 1947-ben kezdte meg működését (az utóbbi lényegében a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola átszervezésével), majd 1948-ban újabb két főiskola jött létre (Debrecenben és Pécsett, a debrecenit a következő évben Egerbe helyezték). 1947 őszén még egy felsőoktatási intézményt létesítettek: a dolgozók felsőfokú tanulmányainak lehetővé tétele érdekében az Állami Műszaki Főiskolát (amelyen három éves esti oktatás folyt). E változások nyomán a koalíciós időszak végén, az 1947/48. tanévben 48 felsőoktatási intézmény működött, köztük 26 hittudományi főiskola. A fenti intézkedések mellett számos javaslat, terv született a felsőoktatás rendszerének reformjára, intézményhálózatának átalakítására. A korábbi elgondolásokhoz hasonlóan ezúttal is felmerült a gyakorlati szakemberek és a tudományos utánpótlás képzése szervezeti elválasztásának kérdése (pl. szakképző főiskolák, ül. tudósképző és kutató egyetemek létrehozásával). Előremutató reformtervek láttak napvilágot a felsőfokú képzés nagyobb vertikális tagolására, részben rövidebb tanulmányi idejű intézmények szervezésével. E javaslatok azonban inkább távlati jellegűek voltak, konkrét tervek formájában nem fogalmazódtak meg. Ismételt — de ezúttal is eredménytelen - erőfeszítések történtek a jogakadémiák megszüntetésére. Ugyanakkor javaslatok születtek a miskolci és az egri jogakadémiának többkarú egyetemmé fejlesztésére. Az utóbbit 188