AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a 20. században

Foglalkozott Klebeisberg a Bányamémöki és Erdőmémöki Főiskola kérdésével is; egyetértett a főiskola rektorának és Sopron polgármesterének e főiskola és a pécsi tudományegyetem egyesítésére vonatkozó javaslatával (ennek értelmében az integrált intézménynek Pécsett a meglévő három, Sopronban pedig öt fakultása működött volna). Ennek megvalósításáról Pécsett tárgyalások folytak, a főiskola önállóságához ragaszkodó bányászati és erdészeti szakkörök ellenzése, valamint különösen az FM erélyes közbelépése következtében a két intézmény egyesítésének terve meghiúsult.

12 Megemlítendő még, hogy a 20-as években három kisebb felsőoktatási intézmény létesült: 1925-ben jött létre a Testnevelési Főiskola, 1928-ban a gyógypedagógiai tanárképző főiskolává alakult, és ugyanabban az évben hozták létre Pécsett a Zrínyi Miklós Akadémiát (azt azonban 1931-ben a Ludovika Akadémiával egyesítették). A felsőoktatás intézményhálózata széttagoltságának kérdése élesebben vetődött fel a gazdasági válság éveiben; a válság következtében foganatosított pénzügyi-költségvetési restrikció folyamán felmerült a% „egyetemcsonkítás", egy egyetem vagy egyes fakultások megszüntetésének szükségessége. A Bethlen- és a Károlyi-kormány ezt el akarta kerülni, a Gömbös-kormány azonban e tekintetben radikális lépésekre készült. Hóman Bálint mindhárom egyetemen egy-egy kart szándékozott megszüntetni, egyesíteni kívánta a Műegyetemet, a Közgazdaságtudományi Kart, az Állatorvosi Főiskolát, valamint a Bányamémöki és Erdőmérnöki Főiskolát, szükségesnek tekintette egy gazdasági akadémiának középfokú mezőgazdasági iskolává való átszervezését, és lehetségesnek tartotta a jogakadémiáknak alacsonyabb szintű jogi képzést nyújtó intézményekké történő átalakítását. Hóman tervei azonban — elsősorban a vidéki egyetemi városokban — széleskörű tiltakozást váltottak ki, ezek hatására a miniszter kénytelen volt meghátrálni, és az „egyetemcsonkítás" tervét elejteni. Egyedül a műszaki és gazdasági intézmények egyesítését sikerült 1934-ben, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem létrehozásával megvalósítania (hozzáj árulva azonban ahhoz, hogy a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar továbbra is Sopronban maradjon). Az integráció a Közgazdaságtudományi Kar és a Műegyetem közgazdasági osztálya egyesítésével, valamint e karon négy új tanszék szervezésével a közgazdasági képzés színvonalának emelését eredményezte, lehetővé tette szélesebb profilú szaktanárképzés kialakítását, az egyes karok szorosabb oktatási és kutatási kooperációjára azonban nem került sor, a szétszórt elhelyezésű budapesti karok egységes területi elhelyezésének terve papíron maradt, a soproni kar pedig gyakorlatilag teljesen szeparáltan működött.

13 Klebelsbergnek az intézményhálózat átalakítására irányuló intézkedéseire és terveire: Ladányi Andor: "Nemcsak a gazdasági életben van szükség racionalizálásra, hanem kultúrpolitikánk területén is". Klebelsberg törekvései a felsőoktatás intézményhálózatának átalakítására. Kutatás közben. 201. Bp., 1994. Az "egyetemcsonkítás" kérdésére és a gazdasági intézmények integrálására: Ladányi Andor A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás a 1930-as években. 186