AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Szögi László: Magyarok a császárvárosban. Hazai diákok Bécsben az abszolutizmus korában (1849–1867)

14. Nagyvárad és Bihar megye 117 1,81 15. Veszprém megye 113 1,75 16. Tolna megye 96 1,49 17. Sáros megye 93 1,44 18. Zala megye 93 1,44 19. Komárom megye 90 1,39 20. Kassa és Abaúj megye 88 1,36 21. Arad város és megye 87 1,35 22. Csongrád megye 85 1,32 23. Kolozsvár és Kolozs megye 80 1,24 24. Pécs és Baranya megye 80 1,24 25. Eger és Heves megye 78 1,21 26. Alsó-Fehér megye 78 1,21 27. Zemplén megye 76 1,18 28. Győr város és megye 75 1,16 29. Beszterce vidéke 74 1,15 30. Medgyes szék 72 1,12 31. Gömör megye 68 1,05 32. Krassó megye 67 1,04 33. Borsod megye 65 1,01 34. Besztercebánya és Zólyom megye 65 1,01 35. Mosón megye 64 0,99 36. Somogy megye 61 0,95 37. Szatmár megye 61 0,95 38. Segesvár szék 59 0,91 39. Liptó megye 58 0,90 40. Fejér megye 58 0,90 41. Nógrád megye 52 0,81 A táblázat elemzésével az előbbieknél pontosabb kép rajzolódik ki előttünk. A már említett fontos körzetek mellett tisztán látható, hogy néhány nagy hagyományú iskolaváros kömyékéről mind 1848 előtt, mind pedig után jelentős az érdeklődés a külföldi egyetemi tanulmányok iránt és ez előkelő helyet biztosít számukra a peregrinációban. Ugyanekkor e városok a meginduló vasútépítések, iparfejlesztések révén regionális gazdasági központokká is kezdtek válni, s mint ilyenek szintén igényelték a jól képzett műszaki, vagy éppen gazdasági szakembereket. 1848 előtt ilyen körzet volt Selmecbánya és környéke, vagy éppen Besztercebánya és környéke, amelyek láthatóan visszafejlődnek az ottani bányászat elsorvadása miatt és korszakunkban jóval hátrébb kerülnek a régiók rangsorában. A 119