AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 11. (Budapest, 2003)

II. Egyetem- és felsőoktatástörténet, történettudomány - Szögi László: Magyarok a császárvárosban. Hazai diákok Bécsben az abszolutizmus korában (1849–1867)

Délvidék intenzív fejlődését mutatja Bács megye negyedik helye, benne Szabadka és Újvidék adataival, valamint Temes megye és Temesvár kilencedik helye. Mindketten előbbre léptek 1848 előtti helyükhöz képest. Rajtuk kívül nyolc helyet lépett előre Bihar megye elsősorban Nagyvárad jó szereplésével, és javított helyezésén Abaúj megye Kassa városával, valamint Arad megye. Kolozsvár és környéke kissé hátrább van korszakunkban, mint 1848 előtt, de ekkor még nem alakult meg a város egyeteme. A hallgatók területi tagolódása szempontjából lényeges kérdés, hogy az egyes országrészek, vagy nagyrégiók milyen arányban részesednek a peregrinációból. Ezeket az adatokat a 10. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban a Felvidék alatt a Duna vonalától északra eső megyéket értjük, nem ideszámítva Komárom és Esztergom áthúzódó területeit, valamint az ország északkeleti részén található megyéket, beleértve Nógrád és Zemplén megye egészét, viszont nem ideértve Borsod megyét. Kárpátalja négy megyéjét is ide számítjuk. Külön egység Erdély és a 19. századi Partium területe. Az erdélyi hallgatókhoz azokat is hozzászámoltuk, akiknek születési helye közelebbről nincs megjelölve, csupán annyi, hogy Erdélyből származnak. Az Alföldet a Duna vonalától és a Felvidéktől Erdély határáig számoljuk, beleértve a Bácskát és a Bánátot is. Önálló régió a Dunántúl, Komárom és Esztergom megyék egész területével, de Pest megye dunántúli részei nélkül. A későbbi fővárost, Pest, Buda és Óbuda területével egy régiónak tekintettük. 10. táblázat A Bécsben tanuló magyarországi és erdélyi diákok nagyrégiók szerinti tagolódása 1. Felvidék és Kárpátalja 1883 beiratkozás 29,18 % 2. Alföld és Bácska - Bánát 1477 beiratkozás 22,88 % 3. Dunántúl 1160 beiratkozás 17,97 % 4. Erdély és Partium 1100 beiratkozás 17,04 % 5. Pest, Buda, Óbuda 505 beiratkozás 7,82 % 6. Nem meghatározható 328 beiratkozás 5,08 % Összesen 6453 beiratkozás 100 % A nagyrégiók közül az első helyen most is, mint 1848 előtt a Felvidék és Kárpátalja áll, bár részesedése az egyetemjárásból négy százalékkal csökkent, ez is a peregrináció országos terjedésének egyik jele. Kárpátalja ezen belül nagyon jelentéktelen, részesedése alig haladja meg az egy százalékot. A második helyen az alföldi nagyrégtót találjuk, amely 1848 előtt még harmadik volt. A fejlődés jelei talán itt mutatkoznak meg leginkább a már említett körzetekben. Az országrészen belül kiemelt jelentősége van a Bácskának és a Bánátnak, mert a nagyrégió hallgatóinak majdnem fele onnan származik. A harmadik helyen található Dunántúl 120