AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Horváth Pál: Frank Ignác (1788–1850)

jogemlékek közreadásába, sőt ő volt az, aki elsőként nevezte az általa ismét teljesnek hitt gyűjteményt Corpus Juris (Hungarici) seu decretum generale-nak. Az egyházjog történetét alapozó Markovics Mátyás és a „magyar jog müvelésében rést törőleg" fellépő Szegedi János kánonjogi professzor munkásságában pedig a korabeli magyar jog megismerésének a jeles képviselőit kell látnunk.

8 Különösen Szegedi János életmüve mutatott fel a kor színvonalát meghaladó történeti jogi ismereteket, hogy ezek birtokában a magyar jogi gondolkodás szembetűnő hiányosságait pótolja

9 Egy sajátos ötvözetű rendi (nemesi) közgondolkodás jogi historizmusának az alapozása során Szegedi János persze eljutott már a hazai (werbőcziánus) jog korszerűtlenségének a felismeréséhez is. A magyar jog hiányosságainak esetenként a római jog tételeivel történő kiegészítése pedig egyenesen a katedra (a tudomány) hivatásából származott. Mindez Szegedi János reputációját olymértékben emelte, hogy tanításaira a megkésett polgári átalakulás koráig rendszeresen hivatkoztak nem csak a jogtudományban, hanem a jogszolgáltatásban is. A kutató- elemző tudományos vizsgálódások kezdetei Az alapítók nemes célkitűzése tehát még az első saeculum lezárulta előtt meghozta gyümölcsét nemcsak a jus patrium, hanem a kánonjog szférájában is alapokat teremtve a történelmi jog tudományos elemzésére. Azt a lehetőséget azonban, amit ezek a törekvések magukban rejtettek, valójában csak a majdan (a 19. század első felében) önállósuló anyagi- és eljárásjogi ágazatokban dolgozók (Vuchetich Mátyás, Frank Ignácz és mások) érlelték tudományos értékűvé. Időközben viszont a módszeres kutató- elemző jogtörténeti vizsgálódások kezdetei is kibontakoztak a 18. század második felében. A természetjogi érvekkel alapozó szerződéses közjogi felfogás és a magyar rendi kiváltságok ellen fellépő udvari közjogtörténetírás szembenállásából fakadtak pl. az első maradandó eredmények. Főleg ez utóbbi nemesült a jakobinus eszmék hatása alatt, miután e korban a társadalmi haladás gondolatához csak a régi magyar közjog nyelvén lehetett szólítani azokat a jobbára nemesi születésű rétegeket, amelyek a nemzeti újjászületés útjait kezdték keresni. így az udvar szolgálatában alkotó Kollár Ádám, a kútfők módszeres vizsgálatát alapozó Kovachich Márton György, ill. a jakobinus Hajnóczy József kezében érett először tudománnyá ez az ismeretanyag, amit most már a magyar jogtörténet tudomány kezdeteiként is felfoghattunk

1 PaulerT. 1878. 72-75. 9 DegréA. 1935. 17-20. 10 Wenzel G. 1876. 16. 194