AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Horváth Pál: Frank Ignác (1788–1850)

humanista szellemi hagyatékokból kiindulva. Baranyai Decsi (Csimor) János 1593-ban megjelent (Kolozsvárott) Syntagma institutionum juris imperialis ac Hungarici című műve pl. a magyar (nemesi) magánjognak (és perjognak) az institutiók rendszerében való feldolgozását, ill. a hézagoknak a „római jog szabályaival történő kitöltését" képviselte.

2 Kitonich János munkássága a 17. században, ill. a sokat hányattatott és végül a katolikus hitre visszatért Otrokocsi Ferencnek az életmüve hasonlóan a magyar jog (a jus patrium) római és kánonjogi megalapozottságát akarta elérni

3 és ez a nemes törekvés a hazai protestáns államelméleti- jogi tudományosságot valóban összekapcsolta a humanisták törekvéseivel. Zsámboky pl. Baranyai Decsi Jánossal közel egyidejűleg csatolta a Tripartitum bécsi kiadásához (1581) a Digesta egyes fejezeteit „Reguláé iuris antiqui" címmel, hogy a jus patrium hézagait kitöltse. A magyar jogi gondolkodás tehát az újkorba átlépve a társadalmi haladás mellett állt, amikor a jus patriumnak a császári (római) joggal, ill. a kánonjoggal történő összevetése és kiegészítése által a kontinentális jogokhoz történő felzárkózást hirdetett. A jezsuita egyetem jogi fakultásának a megalapítói sem térhettek ki ez elől a várakozás elől. Ellenkezőleg, a magyar valóság felismeréséből fakadt nyilván, hogy a Kar alapító levele a hazai jognak a császári (római) joggal és kánonjoggal (cum iure caesareo et canonico) való összevetését egyenesen előírta a Facultas Juridica tanárainak. Ezt érzékelte később Vécsey Tamás is, amidőn a nagyszombati egyetem jogi fakultásának a hivatására visszautalva a hazai jog korszerű szintre emelését célzó eltökéltséget konstatálta.

5 A hazai jog tanítása (tehát) élen járt" a korabeli Európában, vagy legalábbis egy korszerű szint elérésére való törekvésben fogant a magyar jog tudománnyá válása. Nagyjából ez az az idő ugyanis, amikor hazánkban valamely ismeretanyag úgy válhatott tudománnyá, ha annak a gondozása (oktatása) az egyházak által szervezett főiskolák, ill. az egyetem hivatásává tétetett. A protestáns főiskolák példája nyomán tették most ezt a lépést az alapítók, hogy ezáltal is szellemi támaszt nyerjenek az ellenreformációs törekvéseknek. Történelmi tény, hogy a jogi fakultással kiegészült (1667) egyetem a 17. század utolsó harmadától szinte folyamatosan gondoskodott már a jus patrium oktatásáról. A mostoha történelmi körülmények között persze a magyar jog katedrájára kinevezettek gyakorta megelégedni kényszerültek a magyar (nemesi) szokásjog (a Tripartitum) puszta prelegálásával, ill. kommentálásával, egyesekről pedig kifejezetten az az ítélet maradt ránk, hogy a Hármaskönyv szövegét recitálták csupán. Az elsők között ismert Koller Ferenc, a neves tudós 2 Zlinszky J. 44, 48. 3 Eckhardt F. 1936, 25. 4 Fejér Gy. 1835. 5 Vécsey T. 1896,97. 192