AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 10. (Budapest, 2001)

II. Egyetem és felsőoktatástörténet, történettudomány - Horváth Pál: Frank Ignác (1788–1850)

HORVÁTH PAL FRANK IGNÁCZ (1788-1850) Hazánkban a modern jogi tudományosság egész történelmi korszakát kíséri egy szakadatlanul változó, gyakran a különböző irányzataiban egymást is keresztező, módszeres jogtörténet tudomány, amelynek a legmarkánsabb összetevői (gyökereikkel) esetenként a politikai kamerái izmushoz, a felvilágosodás eszméihez, a magyar reformkor nemesi, ill. polgári liberális gondolkodásához, az ébredő (jobbára romantikus) racionalista, ill. az ún. történeti jogi szemlélethez tapadnak. A kifejlett katedra- jogtörténet tudományt azonban már a történeti-jogi iskola másod- és harmadvirágzása, a pozitivizmus, az ún. retrospektív modernizálás, ill. a szellemtörténet tanai orientálták. íme ezek azok a főbb tudományos áramlatok, amelyek nálunk közvetve és közvetlenül is hatottak a magyar jogi közgondolkodás fejlődésére. Közismert, hogy a modern társadalmak fejlődésnek a reneszánszkori Olaszországban, majd (pedig) a felvilágosodás kori Franciaországban jelentkező kezdeti formáival szinte egy időben tűntek fel a polgári történetírás tudományosságának az első elemei. Hazánkban a korai egyetemalapítások töredékes kútfői azonban megbízható támpontokat sem adnak arra, hogy a jogi művelődés alkalmas intézményeivel rendelkeztünk volna a reneszánsz, ill. a humanizmus korszakában. A „fény" századában viszont már a magyar jogi historizmust megalapozó törekvések jelentkeztek nálunk is pl. a felidézett politikai kameralizmus, az udvari közjogtörténetírás, ill. a különböző leíró államstatisztikai tanítások formájában. Valójában tehát a jogi fakultással kiegészült nagyszombati egyetem első saeculuma ab ovo szorosan összefonódott a magyar jogi historizmus fejlődésével. Nem lehet megfeledkezni ugyanis arról, hogy a hazai protestáns szellemi központok (Gyulafehérvár, Sárospatak, Pápa, stb.) által élesztett történetkritika is ösztökélte az ellenreformáció megalapozóit a katolikus egyetem mielőbbi (teljes) kiépítésére.

1 Valóban, az 1635-ben alapított nagyszombati főiskola (csak) egy emberöltőn át maradt csonka. A protestáns iskoláztatás visszaszorítása és méginkább a kálvinista prédikátorok által kifejlesztett államelméleti-jogi tudományosság jelenléte sürgette a jezsuita egyetem jogi fakultással történő kiegészítését. így a kettős (1642, 1665) alapítvány végrehajtói az alapító oklevél keltezésével (1667. január 2.) szinte egyidejűleg (1667. január 16.) a prelegálások megkezdésére kötelezték a Kart. Már Pauler felfigyelt viszont arra, hogy ez a lépés nem kevesebbet követelt meg az egyetem jogi fakultásától, mint amit a protestáns államelméleti-jogi tudományosság is nyújtott a hazai 1 Hajnik I. 1899. 127-129 191