AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Farkas Gábor Farkas: Az Antiquissima-gyűjtemény és a számítógépes adatbázis

kézbe véve, új feltárási szempontokat kialakítva. Az első mellett a gyorsaság, a második mellett a pontosság szól.

49 1. Első lépésként a könyv bibliográfiai tulajdonságait tárjuk fel. A keresési lehetőség a következőképpen oszlik meg, kiemelve egy lehetséges mezőt: A szerző (Cicero, M.T.) esetében kereshetünk a mű címére {Epistolae ad familiäres), formátumára (fólió), a kiadási helyére (Velence), a kiadás idejére (1487), a kiadójára (Andreas de Paltaszichis), megadhatunk tárgyszavakat (latin irodalom), és a mű nyelvét (latin). Az adatbázis értékét nagyban növelni fogja, hogy az összetett keresések révén néhány művelődéstörténeti mozzanat is adatolható lesz. Reményünk szerint bemutatható lesz például időrendi sorrendben Cicero minden művének akár velencei akár párizsi, vagy más kiadása. Megfigyelhetjük, hogy a formátum változásai miképpen illeszkednek az európai nyomtatás irányvonalába, nevezetesen hogyan csökken a könyvek mérete, milyen módon válnak a latin és görög klasszikusok fóliáns kiadásai "zsebben viselős könyvecskévé". A szerző, tárgyszavak és a mű nyelvének a kombinációjával megismerhetjük egyes nyomdák kiadási politikáját, adott szerzők milyen müveit részesítették előnybe a sajtó alá rendezéskor. Természetesen úgy gondoljuk, hogy a szakirodalom által megírt tényekhez csak apró adalékokat nyújthatunk, pl. a nagyszombati egyetemi könyvtár beszerzési stratégiáját. (I. számú táblázat) 2. A második lépés a két kéziratos katalógus címleírásának egymáshoz illesztése, amely további kérdéseket vet fel. Tanulságos a két katalogizálás közti különbség (ha van ilyen) összevetése. Több esetben nem tudtuk beazonosítani a kérdéses szerzők egyes kiadásait. Furcsa, hogy a ma is megtalálható spanyol nyelvű OVIDIUS-kiadás (Antwerpen, 1551) nem szerepel az 1632-es katalógusban pedig antiquissima, 1615-ben szerezte be a nagyszombati kollégium. Ugyancsak meglepő a magyarországi kiadású Confessionale esete is, hiszen 1633-ban katalogizálták, viszont az 1690-es katalógusban egy példányára sem bukkantunk rá, jóllehet két kötetnek is kellene szerepelnie. Lehet, hogy Szentiványi, eltévesztve az impresszum évét, 16. századi nyomtatványként írta le.

50 Mindenesetre ez a műveletsor jól demonstrálja, hogy a ma is létező könyvek feltárásával együtt a katalógusok adatai adnak árnyaltabb képet a korabeli állományról. Szándékunkban áll feltüntetni minden egyes kötetnek a jezsuita szakrendjét, ezzel is hangsúlyozva a rend tudományfelosztásának fontosságát. (II. számú táblázat) 3. A harmadik lépés a könyvek egyedi tulajdonságainak az elemzése lesz. Megkíséreljük csak az adott könyvre vonatkozó adatok összetett vallatá49 W. SALGÓ Ágnes im. = Konferencia 1995. 50 BEKK, MS J 2. "Antonini Arciep(isco)pi Confessionale Fidei Folio Nirembergae 1507. Tabulae ligneis 1631. (...) Antonini Archiep(isco)pi Summula Confessionis Folio minor Coloniae 1578. corio rubro cum tabulis 1632." 52