AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Farkas Gábor Farkas: Az Antiquissima-gyűjtemény és a számítógépes adatbázis

sát. A könyvkötés művészettörténeti jelentőségén túl, művelődéstörténeti értékkel is bír. A könyvek nagy részét már a tulajdonosa kötteti be, látja el szupralibrosszal, exlibrisszel, s így egy-egy könyvtár rekonstruálására fontos adalék lehet a kötések vizsgálata. ' Azt is szem előtt kell tartani, hogy az adott könyvnek ki(k) volt(ak) a birtokosa(i), milyen mélységben és milyen formában használta(k), mikor katalogizálták először. A már említett Sokolowski mű tulajdonosa volt Kovacsóczy Farkas, a znióváraljai jezsuita kollégium illetve a 17. században rezidencia. Használatára nincs adatunk. 1590 után, vagyis a turóci jezsuita kollégium megnyitása után szerezték be, feltehetően az erdélyi kancellár kivégzése (1594) előtt. A kötetnek az ún. késési indexe hét év, ami a megmaradt állományt, illetve a 16. század körülményeit ismerve alacsonynak mondható. (III. számú táblázat) 4. Ezután következhetne a három lépés eredményeinek az összeillesztése. Optimális esetben körülbelül 5000 könyv azonosítását tudjuk elvégezni. Ebből az adathalmazból megközelítőleg 1000 kötet az 1632-es katalógusban is szerepel, vagyis metszete annak a két adatbázisnak, amelyek újabb információkat szolgáltatnak az adott könyvekről. Hozzávetőlegesen 250 könyv ma is megtalálható az antiquissima-állományban, s ezek többsége szerepel mind a két kéziratos katalógusban. Az adatbázis létrehozása és az adatbázis-kezelő rendszer kiválasztása előtt tisztáznunk kellet néhány problémát: 1. Adattartalom: Milyen adatokat akarunk felvinni s ehhez milyen mezőket kell definiálnunk (pl. szerzőségi adatok, cím, kiadás stb.)? Az adatmennyiség nagysága, hány dokumentum kerül feldolgozásra, milyen mélységben kívánjuk a dokumentumokat feltárni (pl. bibliográfiai leírás, rövid tartalmi feltárás stb.)? 2. Adatmezők: Hány karaktert tartalmazzanak, változó vagy azonos hosszúságúak legyenek-e az egyes adatmezők? 3. Karakterkészlet: Milyen karakterkészletet kell kezelnie rendszernek (pl. magyar karakterek, számok)? 4. Műveletek: Milyen műveleteket akarunk a segítségével elvégezni? pl.: adatok rögzítése, javítása, törlése, visszakeresés (egyszerű, összetett), statisztikák készítése. 5. Hardver igények: Milyen számítógépen fut (PC, nagygépek), illetve elérhető-e majdan hálózaton keresztül? Olyan adatbázis-kezelőre volt tehát szükségünk, amely személyi számítógépre telepíthető, több ezer rekord tárolására alkalmas (kb. 5000 do51 Itt mondok köszönetet ROZSONDAI Marianne-nak a munkám iránti figyelméért, önzetlen segítségéért, hogy tanácsait a tanulmányomban hasznosítani tudtam. 53