AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

V. Egyetem- és felsőoktatástörténet - Szögi László: Új utakon nyugat felé ... Hagyományok és változások az újkori magyar egyetemjárásban (1789–1919)

Német, svájci és holland Habsburg birodalom egyetemeken egyetemein (1789-1850) l.Pest, Buda, Óbuda (13,3%)/» 2.Brassó (4,4%) 3.Nagyszeben (3,9%) 4.Segesvár 5.Medgyes 6.Pozsony (2,2%) 7. Beszterce 8.Sopron(l,7%) 9.Kolozsvár(l,4%) 10.Debrecen 1 Í.Temesvár (1,0%) /"^12.Győr(0,9%) 13.Arad(0,8%) 14.Miskolc 15.Szeged \ 16. Szászsebes ^4 7.Nagy várad 18. Szászrégen 19.Kassa(0,6%) 20.Kecskemét Mint látható, lot sfgT И2в -\2A W> l.Pest, Buda, Óbuda (9,3%) 2.Pozsony (7,4%) 3.Sopron (2,8%) 4.Nagyszeben(2,l%) 5.Brassó (1,6%) Ó.Győr (1,6%) 7.Kismarton 8.Nagy szóm bat 9.Temesvár (1,3%) O.Kolozsvár (1,0%) Í.Kassa (1,0%) 2 .Arad (1,0%) 3.Kőszeg 4. Selmecbánya 5. Besztercebánya ó.Komárom 7.Pécs 8. Pápa 9. Lőcse 20.Ujvidék 0 város azonos a két felsorolásban, és ezek nagy része egyenlő súllyal is képviselteti magát a különféle peregrinációs irányokban. A németországi egyetemjárás első 10 városába Segesvár, Medgyes és Beszterce teológusai miatt került be, a másik felsorolásban Kismarton és Nagyszombat előkelő helyét Bécs közelsége magyarázza. Mindkét táblázatban magasan vezet Pest-Buda-Óbuda, a későbbi Budapest, és biztos vezető helye Németországban a 20. század elején még csak tovább erősödik. A fővároson kívül az egész "hosszú" 19. században fontos kibocsátó város volt Pozsony, Sopron, valamint az erdélyi Brassó és Nagyszeben, kisebb mértékben a második magyar tudományegyetem székhelye Kolozsvár és a Délvidék szellemi központjává váló Temesvár. E hét városból jön német nyelvterületre a magyarországi hallgatók 28%-a. (A Habsburg birodalomban ez az arány 25,5%). Ha az egyes egyetemeken külön-külön vizsgáljuk a hazai városok képviseletét, Pest vezető helye akkor is egyértelmű. Az eddig teljesen feldolgozott intézetek közül mindössze Marburgban, Tübingen ben, Jénában és Wittenbergben nem állnak első helyen a Budapestről elszármazott hallgatók. Az első 5 helyen általában a jelzett hét városból jött diákok állnak valamennyi egyetemen és főiskolán. A hallgatóság több, mint fele azonban nem a nagyvárosokból, hanem kisebb településekről, sokszor eldugott falvakból indult útnak, hogy a távoli 359