AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

lostori könyvtárak rekonstrukciójára. A rendi könyvtárak a XVII-XVIII. században alapvető intézményei voltak mind a teológiai, tudományos tevékenységnek, mind a művelődésnek. Könyvállományuk tükrözi a tulajdonosok szellemi környezetét, az általuk befogadott és közvetített szellemi, lelki, művelődési áramlatokat. A forrásanyag alapján vizsgálható például a szakrendszerek története és alkalmazása, a könyvhasználat, az olvasói magatartás, a rendi cenzúra kérdései, a könyvek beszerzésének, birtoklásának és a tőlük való megválásnak a folyamatai, a könyvek alternatív értékelése. A tisztázandó kérdések közé tartoznak a könyvanyag egységeinek tartalmi, szerkezeti, műfaji sajátosságai és ezek változása, a könyvek különböző csoportjaihoz fűződő viszony alakulása és a könyvekben rögzített ismertanyag közvetítési folyamatai. A Kézirattár levélgyűjteménye két részből áll. Az egyik a Diplomatarium autographum, amely eredetileg a Pray gyűjteményből leválasztott ötvenkét oklevelet is tartalmaz. A másik rész a Litterae et epistolae originales. Ennek alapállományát a XVIII. század utolsó negyedében a Helytartótanács adta át oktatási célra. Ezt kiegészítették az Egyetemi Könyvtár kézirataiból kiemelt levelekkel, valamint a megvásárolt hagyatékokból a kéziratoktól leválasztott iratokkal. A Litterae et epistolae originales nyomtatott, kronologikus katalógusát Dedek Crescens Lajos készítette el. A katalogizálást 1950-1955 között Tóth András folytatta. A Litterae et epistolae originales gyűjteményből több forráskiadvány készült. így például HERMANN Zsuzsa rekonstruálta a gyűjteménybe szétosztott Analecta Saeculi XVI. Hungarica című kötet iratainak eredeti rendjét és sorsát. A kötetet a XIX. század második felében bontották szét. II. Rákóczi György levelezéséből (1646-1660) Izsépy Edit hatvanöt levelet rendezett sajtó alá. HEVENESI Gábor (1656-1715), KAPRINAI István (1714-1786) és PRAY György (1723-1801) jezsuita történészek kéziratos forrásgyűjteményei egyaránt tartalmaznak eredeti okleveleket és másolatokat. Ezek a forrásgyűjtés sorozatok a XVIII. század végén és a XIX. század elején, különböző úton jutottak a könyvtárba. Hevenesi KOLLONICH Lipót érsek megbízásából állította össze gyűjteményét. A kollekció a jezsuita rend feloszlatása előtt, 1768ban Nagyszombatból a pozsonyi Magyar Kamarához került át. Kaprinai István forrásgyűjtése a gyűjtő halála után (1786. december 26) ugyancsak a Magyar Kamarához került, ahonnan elsőként negyvenegy középkori oklevelet adtak át az egyetemnek oktatási célra. Később ez lett a Litterae et epistolae originales gyűjtemény alapja. Pray György gyűjteményét évi kegydíj ellenében, 1784-ben adta át a könyvtárnak. Ugyanekkor Pray kérte az Egyetemi Tanács segítségét, hogy Hevenesi és Kaprinai gyűjteménye is az Egyetemi Könyvtárba kerüljön. Ez 1790 tavaszán valósult meg. Az anyag első rendezése után mindhárom kollekció lényegében megbontatlan maradt mindaddig, amíg Szilágyi Sándor 30