AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

igazgató el nem rendelte az eredeti okleveleket tartalmazó kötetek szétbontását, így került át Pray-kollekció néhány kötetének (58., 59.) anyaga a Hevenesi gyűjtemény 68. és 74. kötetének anyagával együtt a Litterae et epistolae originales gyűjteménybe. A kollekciók számos egyedi történeti dokumentumot tartalmaznak. A három gyűjtemény összterjedelme mintegy tizenöt folyóméter. Forrásértékük a magyar történelem, művelődéstörténet kutatásában felbecsülhetetlen. A Hevenesi és a Kaprinai gyűjtemény jelentősége az újkor történetére nézve kiemelkedő. Ez az anyag csak kismértékben jelent meg nyomtatásban, míg a régebbi korok anyagát Fejér György kiadta a Codex Diplomaticus sorozatban. A céhlevelek gyűjteménye (Litterae Coehales) elsősorban a magyar gazdaságtörténet kutatásában jelentős. A magyar kormányszervek a céhrendszer megreformálásának terveihez 1848 előtt bekérték a céhleveleket és azok másolatait. Az összegyűjtött anyagot a Helytartótanács elküldte a bécsi Kancelláriához, majd 1887-ben visszakapta. Egyik részét a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában, másik részét az Egyetemi Könyvtárban helyezték el. A múzeumban őrzött céhlevelek később a Magyar Országos Levéltárba kerültek, ahol 1945-ben elégtek. így az Egyetemi Könyvtárban megmaradt rész az ország egyetlen nagyobb, történeti múltú céhlevél gyűjteménye, amely mintegy 850 tételt tartalmaz. A céhek betűrendjébe szedett katalógust a nyomtatott kézirattári katalógus II/1-es kötete tartalmazza. Ezt az 1907-es Supplementum további húsz céhlevél leírásával egészítette ki. Az 1907 után bekerült tizenegy céhlevél leírása, valamint az 1907-es Supplementum átjelzetelt céhlevelei az 1957-ben nyitott állománynaplóban szerepelnek. A Kézirattár egyik legfiatalabb gyűjteménye a disszertációké. Az ELTE-n megvédett egyetemi doktori disszertációkat a Kézirattár a lehetőség szerinti teljesség igényével őrzi. A tárba ezen-kívül bekerülnek a Magyar Tudományos Akadémiától érkező kandidátusi és akadémiai doktori disszertációk. A gyűjtemény 1960-tól folyamatosan bővül. A beérkezés sorrendjében eddig 8000-nél több kötetet katalogizáltak a legkülönfélébb szakterületekről. II. Ritkaságtár Az Egyetemi Könyvtár Ritkaságtára több, országos jelentőségű, régi nyomtatványokból álló gyűjteményt őriz. A Ritkaságtárban található az ország harmadik legjelentősebb Ősnyomtatvány-gyűjteménye (Incunabula): több mint 1040 bibliográfiai egység, mintegy 1150 kötetben. Ez a gyűjtemény a könyvtár történetének kezdetétől folyamatosan gyarapodott. A köteteket nem a bibliofilja szempontjai szerint válogatták össze, hanem mindennapi használatra szánták. Az egyetem alapítása előtti időből összesen huszonhat ősnyomtatvány származik. Ebből hat kötet már az 1632-es katalógus készítése előtt a könyvtárban volt. A jezsuita rend feloszlatása után a 31