AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Pajkossy Györgyné: Az egyetem és a nagyszombati városi tanács viszálya az 1640-es években

Az 1635. október 18-án aranybullával ellátott egyetemi szabadalomlevél a nagyszombati egyetemnek mindazokat a szabadságokat, kiváltságokat, előjogokat, sértetlenséget biztosítja, mint amely jogokkal a birodalom többi egyetemei — a kölni, bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmützi, gráci egyetem — élnek. II. Ferdinánd az egyetemet támogatásáról, pártfogásáról biztosította, és utódainak, az ország karainak •és rendjeinek jóindulatába és védelmébe ajánlotta.

9 E kiváltságok értelmében az egyetemnek önálló bírói hatósága volt az egyetemi bíróval az élén: „Az egyetemnek pedig van saját bírója."

10 (Az első egyetemi bíró éppen Eszterházy Miklós testvére, Dániel volt.) Az egyetem-alapítás időpontja az egyetem és város kapcsolata szempontjából nem volt szerencsés. Ez az aránylag későn alapított egyetem a maga autonómiájával akkor vált a legrégibb szabad királyi városok egyikében kollégiumból egyetemmé, amikor a város már régen kialakította a saját önkormányzatát.

11 Viszont országszerte folytak a küzdeimek a városok és a nemesség között: a nemesség ki akarta erőszakolni a városba költözött nemesek számára a nemesi kiváltság érvényesítését a polgári hatóságokkal szemben — a városok ugyanakkor ellenálltak, védték önkormányzatukat. E küzdelem összeütközésekre, egyezkedésekre, végeláthatatlan jogi vitákra, meg nem tartott egyezségekre vezetett, míg 1647-ben az országgyűlés felmentette a városban lakó nemest a városi törvények és az adózás alól.

12 Formailag a pallosjog (jus gladii) kérdésében nyilvánultak meg az ellentétek. A jezsuiták is a félévszázadon át tartó viszályban minden egyes összeütközéskor világosan kifejtették, hogy az egyetem és a város közti nézeteltérés alapja a pallosjog: a városi vagy az egyetemi tanács ítélkezzék-e az elfogott diákok felett, illetve van-e joga a városnak elfogatnia diákot.

13 9 Az alapítólevél teljes szövegét ld. Pauler i. m. 475—481.1. Eszterházy Miklós levéltárában a jezsuitákra, valamint a nagyszombati egyetemre vonatkozó iratok között a szabadalom-levél ^kivonata megvan. Jellemző, hogy csak azt a három részt kivonatoltatta, amelyik az egyetem jogaira vonatkozik. A kivonatolt rész első és utolsó szavát megjelöltük az amúgyis idézendő szövegrészen kívül. Paulo ante medium: Primo quidem ... contra quosvis impetitores ... sedulam operám ad ea omnia praestanda, quae ad eius peremiem conservationem, privilegiorum immunitatem, studiorum commoditatem ipsorumque scholarium pertinent securitatem ac indemnitatem. Post medium: Ne autem ... quidpiam desit... decernimus ut haec universitas ... omnibus et singulis privilegiis, immunitatibus, exemptionibus, praeeminentiis, praerogativis, facultatibus, iuribus, indultis et gratiis uti debeat, possit ac valeat, quibus ... Universitates ... per Imperium Romanum ... utuntur ... .Universitatum per Imperii fines erectarum ... iura omnia et privilegia conferimus ... nihil penitus exclu•dendo. Sub finem: demum ut Nos ipsi... cum omnibus item officialibus, ac membris, singulari semper parati sumus tueri patrocinio ... (végig) Eszterházy Lt. P 108. Rep. 80. A fasc. 2. no. 10 „Az egyetemi tanács tagjai... majdnem kizárólag szerzetesek lévén, az egyetem bírói hatóságát, a király által előkelő jogtudós főurak és nemesek közül nevezett egyetemi bíró (judex academiae), meghívott bírótársaival együtt, a hazai törvények és szokások szerint gyakorolta, az egyetem tagjai fölött, kik csak előtte törvényt állni kötelesek voltak." Pauler i. m. 17.1. Az idézet a Considerations 4. 1-ról (Ld. 37. jegyzet) 11 „A városi szabadságnak egyik legfontosabb alkotó eleme, hogy a polgár saját bírósága előtt tartozott törvényt állani. A városi bíróság már a XIII. századtól kezdve bíráskodhatott mindenféle bünte',6 ügyben, s így halálra szóló ítéletet is hozhatott, vagyis gyakorolhatta a jus gladiit (pallosjog). A városi hatóság törvénykezési jogköre nem érvényesült teljes mértékben a nemesek ellen. A városban birtokos nemesek csakis városi fekvőségeik (házak, szöllők) vagy ottani ügyleteik tekintetében tartoztak a városi bíróság alá, de nem egyéb ügyekben, különösen nem büntető ügyekben. ... Zsigmond 1421-ben meghagyja, hogy a nemeseket a városi bíróság semmiféle bűntett vagy vétség miatt el ne ítélhesse, hanem őket rendes bírájuknak szolgáltassa ki." Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941.38.1. 12 Magyarország története. Egyetemi tankönyv. 2. köt. Bp., 1962. 251. 1. 13 Tota haec controversia, quae elapsis annis agitabatur inter Academiam et Liberam ac Regiam Civitatem Tyrnaviensem erat de iure gladii in criminalibus. [Az egyetem álláspontja:] Immediatum ius in studiosos academicos esset penes Academiam et non penes Civitatem. Acta Jes. Tyrn. X. fasc. 50. on. 93