AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalógus bejegyzéseinek osztályozása

Mint láttuk, a többes bejegyzések harmadik fajtáját — és velük együtt a mellék­bejegyzések első fő fajtáját — az a körülmény hívja életre, hogy egyes könyvek legfon­tosabb formai jegyei közül kettőnek vagy többnek az értéke, használhatósága között nincsen jelentősebb különbség. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy az ilyen könyv két vagy több formai jegye alatt tétessék megtalálhatóvá, két vagy több bejegyzés segítségével. Az uralkodó gyakorlat általában eleget is tesz ennek a követelménynek. Az ide sorolható konstelláció-típusok a következők: A könyvnek ismerjük ugyan a szerzőjét, de ennek a nevét a könyv nem említi, vagy nem eléggé hangsúlyozza, nem a címlapon említi — ezeket az eseteket a rejtett szerzőség megjelölése alatt foglalhat­juk össze. Ezekben az esetekben az általánosan elfogadott gyakorlat megköveteli, hogy a könyv a címe alatt is kapjon bejegyzést, ne csak szerzője neve alatt. Ugyanígy, ha a könyvnek szerzője nincsen, de van szerkesztője, összegyűjtője, kompilátora, vagy ha tartalmának a létrehozásában jelentős szerepet játszott egy testület, a gyakorlat job­bára szintén kettős bejegyzést követel: cím alattit éppenúgy mint a szerkesztő ill. a testület alattit. E kettőt a quasi-szerzőség gyűjtő-megjelöléssel foglalhatjuk össze. További ebbe a kategóriába sorolandó esetek: az emlékkönyvek, amelyeknél a cím alatti regisztrálást kiegészítjük az ünnepelt neve alattival; azok a könyvek, amelyek két vagy három szerző közös munkáját képező művet tartalmaznak; a két különböző párhuzamos főcímet, vagy egy a főcímnél nagyobb nyomatékkal feltüntetett vagy annál jellemzőbb vagy pregnánsabb alcímet is viselő könyvek — különösen akkor, ha felvételük cím alatt történik; a mű mellett a velejelentőségben vetekedő kommentár­ját is tartalmazó könyvek; az olyan jelentősen átdolgozott művet tartalmazó könyvek, amelynek nem az eredeti szerző az átdolgozója; egy műnek, vagy egy általában egy­séges, összefüggő műnek tekintett gyűjteménynek csak egy, saját címmel vagy szerző­vel rendelkező részletét, részét, folytatását, kiegészítését tartalmazó könyvek. Hogyan állunk ezekben az esetekben a többes bejegyzések főtárgyával? A főbejegyzés főtárgyának vizsgálata során láttuk, hogy védhetetlen lenne min­den olyan osztályozás, amely nem a könyvet magát tekintené a főbejegyzés főtárgyá­nak. Azoknál az elsőrendű elemi tárgyaknál, amelyeket a katalógusnak csak egy autonóm bejegyzése regisztrál, például az egy-szerzős művet magukban foglaló köny­veknél, ezek szerint magától értetődik, hogy ennek a szerző alatti főbejegyzésnek a főtárgya nem lehet más, mint maga a könyv. Ha azonban e mellé az első bejegyzés mellé még egy második is lép, például rejtett vagy quasi-szerzőség esetében egy cím alatti bejegyzés, ennek az osztályozását illetőleg már megoszolhatnak a vélemények. Az egyik nézet, amint ezt föntebb már említettük, az lehetne, hogy e bejegyzés főtárgya az a mű, amelyet a könyv tartalmaz, de csupán erre az egyetlen materializációjára kor­látozottan; más szóval a konkrét könyvnek, mint egyszeri jelenségnek, a szellemi ol­dala, szellemi aspektusa. Ez azt jelentené, hogy egy adott mű kiadását nem elég két­féleképpen regisztrálni: egyrészt mint elsőrendű elemi tárgyat, másrészt mint egy összetett tárgynak, az e művet magukban foglaló könyvek összességének egyik Kom­ponensét (amelynek a regisztrálását természetesen minden körülmények között meg­követeli a katalógus második funkciója), hanem ezenkívül még egy harmadik minő­ségében is számot kell adni róla: mint az elsőrendű elemi tárgy szellemi oldalát képező, de e szellemi oldal többi materializációitól elkülönülő, elszigetelt, tehát elemi tárgy­ról, és nem mint az összes materializációit egybefogó egyetlen összetett tárgynak az egyik komponenséről. A másik lehetséges állásfoglalás abból indul ki, hogy teljesen elegendő, ha a kata­lógus a mű egyes kiadásait, materializációit egyedi könyv, tehát elsőrendű elemi tárgy minőségükben regisztrálja; maga a mű azonban csak összetett tárgya a katalogizá­lásnak, de semmiféle minőségében sem elemi tárgya. A fent említett második bejegyzés­120

Next

/
Thumbnails
Contents