AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése

(1750-1825), Katona István (1732—1811), Makó Pál (1723—1793), Markovics Mátyás Antal (1751—1832), Mitterpacher Lajos (1734—1814), Péterfy Jenő (1850— 1899) és Wenzel Gusztáv (1812—1890) neveit kell itt említenünk

57

. Jelentős kéziratos anyag maradt a régi könyvtárosok után is. A legfontosabbakról halálozásuk sorrendjében teszünk itt említést

58

. Kaprinay István (1714—1786) után magántermészetű iratok, tudományos kéziratok, Faludi Ferenc verseinek egy másolatos kötete és egy 1693-ból, a csiksomlyói rendházból származó kis Szakács-könyvecske, az akkori erdélyi konyhaművészet érdekes emléke maradt reánk. Cornides Dániel (1732—1787) egy történeti forráskötetet hagyott a könyvtárra. Gabelhofer Gyula igazgató (1753—1794) tudományos kéziratai és életrajzi iratai mellett magánkönyvtárának jegyzékét hagyta hátra; ez a könyvtár ugyanis rendezetlen igazgatói anyagi ügyei fejében szállt az Egyetemi Könyvtárra. Schönvisner István (1738—1818) régészeti és numizmatikai kéziratait adta ajándékba, amikor mint megválasztott kanonok Nagyváradra távozott. Kovachich Márton György (1743—1821) — annak ellenére, hogy sem főnökéhez, Pray Györgyhöz, sem kollégáihoz nem fűzte jó viszony — értékes kéziratokat hagyott a könyvtárra. Ezek közül kiemelkedik két kötet: az egyik az 1764—65. évi országgyűlés naplója (G 56.), a másik egy a XVI. századi spanyol történetre vonatkozó forrásgyűjtemény (G 3.). A nagy történészelődök útján járva Fejér György (1766—1851) is értékes darabokkal gyarapította a könyvtárat. Ezek közül érdekesek levelestára, ill. a Codex Diplomaticus előmunkálataival kapcsolatos jegyzetei. Feltehetően Garay János révén kerültek a könyvtárba a Nemzeti Kör 1841—1847. évi jegyzőkönyvei (G 164.); a Körnek ui. Garay jegyzője volt. A nevüket nagyobb hagyatékkal fenntartó könyvtárosok sorát Dedek Crescens Lajos (1862—1933) zárja kézirataival és egyházi lapok szerkesztésére vonatkozó feljegyzéseivel (G 807.). Két, a tudományos életben nagyhírű igazgató, Toldy Ferenc és Ferenczi Zoltán után nem maradt hagyaték. Toldy hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára kapta. A kézirattárban emlékét rendezési és feltárási munkálatok nyomai, ill. a vele szorosabb kapcsolatban állt a tudósok hagyatékai őrzik. Ezek közt messze kiemelkedik Kazinczy Gábor hagyatéka (1818—1864): levelesládája, tudományos dolgozatai, beszédei, életére vonatkozó dokumentumok (H 88., 94., G 35., 282.)

59

, valamint az orientalista Repiczky János (1817—1855) iratai (H 69.). Ferenczi Zoltán hagyatéka szintén az Akadémiára szállt. Ezzel a két precedenssel vette kezdetét az a máig is egyre erősödő folyamat, melynek következtében professzorok, akadémikusok hagyatékai nem az Egyetemi Könyvtárba kerülnek. Az ajándékok közül említésre méltóak még Kolinovics Gábor (1698—1770), Molnár János (1728—1804) hagyatékai, a Zichy-Berényi-féle könyvtárból az Egyetemi Könyvtárba jutott kéziratok, valamint a kalandos életű Nagy Károly csillagász (1797—1868) írásai. Az újabb nevek közül említendők Reich Emil történész (1854— 1910) és Emmer Kornél jogász (1845—1910), akinek egész könyvtára is az Egyetemi 67 Bálás: С 1., Frank: В 31. (a budai jogkönyv Cromer-kódex nevű másolata), G 4L, 109.; Horváth K. J.: E 34., F 19.; Illés: В 218., Karvassy: H 120., G 38x.; Katanchich: E 96., G 190—196., H 13.; Katona: G 158., 123—136.; Makó: H 61., Markovics: В 60—61., 73., F 26.: Mitterpacher: E 65—69., 71—72.; Péterfy: F 64.; Wenzel: В 166., F 59., G 146. 151.ff-gg., 11. 58 Kaprinay: G 111—115., H 32., E 73.; Cornides G 101.; Gabelhofer: F 21., G 157., J 25. — 25.a. — Schönvisner: G 151.aa., 172—175., 186. — Kovachich: A 3., В 111., G 3., 56., 151.ee

. — Fejér: G 137—140., 138.a„ 140.a—b. — Dedek: G 807. 69 Kazinczy Gábor leveleiről legújabban Kenyeres Agnes írt „Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei" III. és V. kötetében megjelent tanulmányaiban, ill. a Színháztörténeti Füzetek 35. számaként megjelent értekezésében. 31