AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése

Könyvtárba került

60

. Az 1945-ben elhunyt Magyary Zoltán professzor ajándékaként került a kézirattárba a Táj- és Népkutató Központ ama „hírhedt" szociográfiai kiállításának illusztrációs albuma (C 9.), mely kiállítás összeállítását 1938-ban a tudós Teleki Pál kezdeményezte s melyet nem sokkal a megnyitás után a politikus Teleki Pál záratott be. VÁSÁRLÁSOK Míg az ajándékok a magyar tudományos élet képviselőinek az Egyetemi Könyvtárral, mint az ország legrégibb és legjelentősebb tudományos közgyűjteményével kapcsolatos állásfoglalását — bízvást mondhatjuk, tiszteletadását — mutatják, addig a vásárlások a könyvtár állományfejlesztésének tudománypolitikai irányvonalát jelzik. Műfaji vonatkozásban elsősorban arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a könyvtár 1945 után vásárolt első ízben kódexeket. 1950-ben a Stemmer-féle könyvkereskedéstől vette meg a könyvtár a feltrei nótáriusok 1425-ben írt szabálykönyvét (Cod. lat. 116.); ezt követte 1952-ben négy (Cod. lat. 125—128.), 1953-ban, 1957-ben és 1958-ban egy-egy (Cod. lat. 132., Cod. germ. 5. és Cod. lat. 137.), 1959-ben három (Cod. lat. 129., 130., 136.), 1964-ben és 1967-ben egy-egy (Cod. lat. 133. és 134.) elsősorban tudománytörténeti szempontból érdekes kódex megvétele. Idetartozik még három XV. századi breviárium- és antífonale-töredék is

61

. Az egyéb kéziratok vásárlása terén — még évszázados távlatból is — felismerhetőek a sokszor talán ösztönös, de hagyományokban gyökerező beszerzési politikai jegyei. A légiforrásgyűjtő hagyományokat követő vonalba tartozott Pray György könyvtárának 1784-ben a kormányzati szervek részéről történt megvásárlása, évdíj formájában

62

. E könyvtárral — függetlenül a már említett nagy collectio köteteitől — kéziratok is kerültek a könyvtárba: részben nyomtatásban is megjelent műveinek cenzori záradékkal ellátott kéziratai, részben értékes levelestára: az Epistolae eruditorum három kötete (G 116.), Cornides Dániel (G 117.) és Viczay Mihály (G 154.) Prayhoz intézett levelei, kétkötetes egyháztörténeti másolatgyűjteménye (Ab 68.) és egy különleges kiállítású, selyempapírra litografált Informatio pro veritate с hitvédelmi irat (Ab 77.), mely a Kínában működő jezsuita misszió elleni rágalmakat cáfolja. Az egyedi vásárolt történeti források közt külön kell megemlékeznünk Gerhard van Swieten Protocollum censoris c. kötetéről (J 81.), melybe a neki cenzúrázásra átadott művekről alkotott véleményét Ramsay-rendszerű gyorsírással jegyezte fel.

63 Tulajdonosként Isaak Sámuel nevét viseli az az 1920-ban vásárolt Quodlibetorum Thomus VI

tus с kötet (H 122.), mely közel ötven, többségben magyar nyelvű költeményt tartalmaz; köztük számos az 1790—91-es évek politikai hangulatát tükrözi. A legújabb ilyen beszerzések között említhetjük a bártfai Szabó-család történetére vonatkozó iratokat (G 613., H 269.) és Perczel Mór 1851—1852-ben írt naplóját (G 615.). 60 Kolinouks: E 29—30., G 86—99., — Molnár: F 41., Zichy—Serényi: A 85., В 108—109., G 19., H 2., 57. — Nagy K.: E 20., Reich: G 329., — Emmer: G 518. 61 Sorrendben Cod. lat. 125—128. (Dolnay Tamás), 132. (Bánki Miklós), 129—130.(Pastinszky Miklós), 133. (Fekecs Gábor), 134. (Szabó László). — Részletes ismertetésüket adja az Egyetemi Könyvtár 13. jegyzetben id. katalógusa. — A 291., 273., 289. 62 Erre Tóth A.: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773—1790). „Az EK Évkönyvei" III. Bp. 1966. 133 p. A megvásárolt könyvtár katalógusa: J 36. 83 A kötetet a könyvtár 1912-ben Kun Domokos könyvkereskedőtől vásárolta. A feljegyzések II. kötete a bécsi Nationatbibliothekban található; mikrofilmfelvétele az EK mikrofilmtárában Mf. Me, 18 jelzet alatt. 32