AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése

Kiemelkedően értékesek a pozsonyi klarisszák rendházából a török idők sok viszontagsága után az Egyetemi Könyvtárba került

35

, a XVI. század elején keletkezett (eredetileg egyetlen kolligátumot alkotó) magyar kódexek, a magyar nyelv- és művelődéstörténet elsőrendűen fontos forrásai (3.: Példák könyve; 4.: Cornidescodex; 5.: Könyvecske az apostolok méltóságáról: 6.: Sándor-codex; 7.: Bod-codex). A magyar kódexeken kívül ebből a rendházból érdekes módon csupán egyetlen érdektelen hitbuzgalmi irat került a könyvtárba (A 90.). A benedekrendtől származó kéziratoknak csupán a száma tekintélyes (15), azonban értékük —• a híres szépen miniált ún. „Pannonhalmi-codex" (Cod. lat. 113.) kivételével — nem különleges. Túlnyomórészt a XVIII. században keletkezett hittudományi kötetekről van itt szó; közülük egy-kettő Maria Zellből való eredet nyomát viseli magán

36

. — Feltűnően nagy a száma a trinitárius kolostorokból származó kéziratoknak: a 22 tételből 16 hittudományi jellegű

37

, több kötet a neves hitszónok Lucas a St. Nicolao írásait tartalmazza. Két matematikai kézirat jelzi a rend általánosabb természettudományi érdeklődését (E 4. és 15.). A többi szerzetesrend (karmelita, ágostonos, ferences, kamalduli, domonkos, cisztercita, minimus és egyéb) az Egyetemi Könyvtár aboliciós kori gyarapodásában már számszerűen is kevesebb anyaggal szerepel: összesen 49 tétel, ebből 36 hittudományi ; kódex ebben a csoportban nem volt. Az összes rendházak adatait számszerűen összesítve megállapíthatjuk, hogy az abolíció során kb. 450 kódex és kézirat került az Egyetemi Könyvtárba (ebből 66 kódex). Szakágazati megoszlás szerint hittudományi jellegű 290 kézirat , történeti 31, orvosés természettudományi 36, jogi 15, filozófiai 9 és nyelvészeti 8. Ezt az anyagot természetesen egészítik ki azok a művelődéstörténeti szempontból jelentős könyvtári katalógusok, melyekből részben a feloszlatott rendházi könyvtárak akkori állománya rekonstruálható, részben pedig nyomonkövethető állományuk további sorsa (beszállítás az Egyetemi Könyvtárba vagy más intézményekbe, szétosztás a papság között, elárverezés stb.)

38

. A jegyzékek közül számosat a könyvtár könyvtárosai készítettek. Különleges jelentőségű az az összesítő jegyzék, mely az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend valamennyi rendházi könyvtárának állományát foglalja magába s melynek összeállítása a kor könyvtártörténetének jelentős eseménye volt

39

. (Az u. n. Index generalis.) A KÉZIRATTÁR FEJLŐDÉSE A XIX. ÉS XX. SZÁZADBAN A szerzetesrendek feloszlatását követően a kézirattár gyarapodása az eredetet illetően változatosabbá válik. Elsősorban azokról a kéziratokról kell szólnunk, melyek a könyvtárba annak egyetemi jellege következtében kerültek be. Ide tartoznak azok a kéziratok, melyek részben egyetemi előadások anyagát nyújtják akár professzori fogalmazásban, akár a hallgatók lejegyzése nyomán. Hasonlóképpen ide tartozónak 35 A pozsonyi klarissza-eredetű magyar kódexekről bőséges irodalom szól. Legújabban a Lévárdy Ferenc és Bognár András gondozásában megjelent „Példák Könyve 1510" с kötet Bp. 1960. és a Cornides-kódex Bp., 1967. (Codices Hungarici IV. és VI.) 38 A 19., 62., 65., 188., 210., Ab 36., 4L, 218—222.; a fizikai (E 33.) és szónoklattani (F 30.) kéziratok is jellegtelenek. 37 A 12., 97., 123., 124., 138., 149., 150., 155., 167. (ez magyar nyelven!), 208., Ab 47., 79., 226—229. 38 J 3., 7., 8., 13—18., 20—21., 99—105. 39 J 10. és 11. A jegyzék keletkezésére vonatkozó legújabb könyvtártörténeti irodalmat adja Tóth A.: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773—1790.) = Az EK Évkönyvei III. Bp. 1966. 101—146. 1.) 24