AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Pelle József: A Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek tanulságai

napló készítése. A tanulóknak kirándulások alkalmából gyűjteni kellett, ásványokat kellett meghatározni, növényeket és állatokat megnevezni és felismerni. A tanításnál a rendszertani szempont helyett a biológiai rendszert helyezték előtérbe. A régi iskolákban éppen a természetrajz tanítása volt a legkorszerűtlenebb, tehát itt nagyon komoly előrelépést jelentett a reform megvalósítása. Ma is e tárgy oktatásánál sikerült a korszerűség követelményének a legjobban megfelelni. Az elmondottakat röviden összegezve azt kell mondani, hogy a népiskola reformja tartalmában korszerű oktatást akart biztosítani és a módszerekben is kereste a legfejlettebbet, a kor színvonalán állót. Hatalmas ugrást jelentett volna ez a magyar közoktatás történetében. Ma, amikor napirenden van az oktatás korszerűsítése és reformja, látni kell azt, hogy a modern technika és a tudományok állandó fejlődése következtében az oktatás reformálásának és tökéletesítésének szinte folyamatosnak kell lennie. Nyilvánvaló, hogy az oktatás reformja nem lehet egy lezáró aktus, hanem egy folyamatnak kell lennie, amiben természetesen kikristályosodnak bizonyos állandó elemek, de ugyanakkor folyamatosan lépnek be új elemek is. A Tanácsköztársaság a maga idejében a legmodernebbet, a legfejlettebbet igyekezett megvalósítani az oktatás területén, nekünk is ezt kell tenni ma. Azonban nemcsak a követelmények nőnek állandóan, hanem a megvalósítás lehetőségei is egyre jobbak lesznek. Ha a Tanácsköztársaság a maga korlátozott lehetőségei között képes lett volna megvalósítani azokat a nagy célkitűzéseket, amelyekről eddig is beszéltünk, akkor ma sokkal inkább képesek vagyunk az előttünk álló követelések teljesítésére. A Tanácsköztársaság intézkedéseiből számunkra ma a legfontosabb, hogy az oktatásnak lépést kell tartania a kor követelményeivel, vagyis korszerűnek kell lennie. b) A középiskola reformja A 8 osztályos népiskola megteremtésével a Tanácsköztársaság fölöslegessé tette a nyolcosztályos középiskolát és helyette 5 osztályos középiskolát tervezett, ahol majd a humanisztikus műveltség egyeduralmát megszüntetik, nagy figyelmet szentelnek a természettudományok oktatásának és a tanulók gyakorlati képzésének. Az új középiskola a gyakorlati életre kívánta felkészíteni a tanulóit. A középiskola feladata a tanulók tudományos világnézetének a kialakítása. Az első három osztályban az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása került előtérbe, a felső két osztályban, a felsőoktatás igényeire való tekintettel — az önálló kutatások is fontos szerepet kaptak volna. Az alsóbb osztályokban szerzett ismeretek rendszerbe foglalását szolgálta volna a szociológia és a filozófia oktatásának a bevezetése a két felsőbb osztályban. Nem mehetünk el megjegyzés nélkül amellett a tény mellett, hogy a világnézeti nevelésnek igen nagy jelentőséget tulajdonítottak a Tanácsköztársaság vezetői, amit jól mutat a 8 osztályos népiskola tanterve is és nem utolsósorban a gimnázium tantervei is. Ezek az intézkedések számunkra is igen tanulságosak, különösen az a törekvés, hogy egységes, általános, rendszerezett világnézet kialakítására törekedtek. Látták, hogy az iskola egyik legfontosabb feladata a tudatos világnézettel rendelkező emberek nevelése, mert ezek fogják a szocializmus érdekébe állítani képességeiket. Az intézkedéseket, a helyzetből eredően átmeneti jellegűnek szánták, de emellett azon a területen, ahol ennek megvoltak a lehetőségei, végleges jellegű intézkedéseket is hoztak. Nem véletlenül intézkedtek elsőként éppen a történelem oktatásáról. Világosan látták, hogy: „az egész történelmet valóban újra meg kell írni, a történelmi materializmus nézőpontjából rendszerezve, csoportosítva és megítélve a múlt eseményeit."

31 31 Lukács György: A történelmi materializmus funkcióváltozásai. = Internacionálé. 191? júliusi szám. 232