AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtárügyi elmélet és gyakorlat - Pálvölgyi Endre: A helyfogalom a tárgyszóalkotásban

Újabban mind több értekezés szerzője bírálja a Library of Congress gyakorlatát, és mutat rá arra, hogy a hivatkozásokat nem egy-egy tárgy alkérdéseinek, vonatkozásainak felsorolására kell felhasználni, mert miközben a könyvtárosok azon fáradoznak, hogy a tárgyszavakat logikus rendbe, szakrendbe foglalják, közben figyelmen kívül hagyják az olvasó érdekeit, az olvasót ui. a hivatkozások tömege megzavarja.

83 Több könyvtár tárgy szókatalógusából éppen fentiekre tekintettel az utóbbi időben el is távolították a hivatkozásokat.

84 Ugyanakkor más szakemberek szerint még több hivatkozásra volna szükség.

83 Ez utóbbiakkal nem érthetünk egyet, semmi szükség arra, hogy a tárgyszókatalógus hivatkozásaiból derüljön ki a tudományos vagy egyéb tárgyi fogalmak kölcsönös kapcsolata, sem arra, hogy elvegye a kenyeret a szisztematikus katalógus elől. XVI. Az összefüggések feltárását célzó hivatkozások tömege alkalmas rá, hogy használhatatlanná tegye a katalógust. Hasonló veszélyt rejt magában, ha analógiák nélküli, szabályoktól nem korlátozott, következetlen tárgyszójegyzék felhasználásával szerkeszt valaki katalógust, és az ebből fakadó nehézségeket utalásokkal akarja elhárítani, hiszen ha a kereszthivatkozások túlburjánzása alkalmas arra, hogy a tárgyszókatalógust használhatatlanná, vagy legalábbis csökkent értékűvé tegye, akkor nyilván semmivel sem lenne kevésbé káros az a megoldás, amelyik a helyfogalmakról tárgyi fogalmakra, a tárgyi fogalmakról helyfogalmakra utal, illetve hivatkozik minduntalan, méghozzá látszólag, vagy — ami még nagyobb baj — nem is csak látszólag teljesen következetlenül. Márpedig ennek a módszernek az utalás a lényege. Ha telezsúfoljuk a katalógust utalókkal, ez zavarja ugyan az olvasót, feleslegesen terheli a katalógust, de csak így ellensúlyozható a katalogizálási módszerek következetlensége. Az utalók számának csökkentésére sincs lehetőség. Haykin elgondolása arról, hogy nem valamennyi altárgyszóba kerülő fogalomról kell utalót készíteni, hanem csak a tágkörűekről, nem valósítható meg, hiszen módszere a lehető legszubjektívabb annak elbírálásában, mit kell tág- és mit szűkköru tárgyi fogalomnak tekintenünk? így azt sem tudhatjuk, mikor kell, és mikor nem kell utalót készíteni a helyfogalomról a főtárgyszóként használt tárgyi fogalomra? Az utalók száma csak akkor csökkenthető, ha egyszersmind változtatunk a tárgyszó83 A. Ladenson: Some random observations on subject cataloging. = LJ. 1944. 584—6.; J. Orne: Subject analysis: a rising star. = Special Libraries 1948. Febr. 42—46. p.; S. V. Larkey: Introduction to the problem of medical subject headings. = Medical Library Association Bulletin 1948. Apr. 70—81. p. 84 H. C. Black: Experimenting with cross references. = Journal of Cataloging and Classification. 1950. Summer. 57—63. p.; O. T. Field: An experiment in catalog reform. = College and Research Libraries. 1956. 414—9., 430. p. 85 J. C. Morris: The duality concept in subject analysis. = American Documentation. 1954. Aug. 117—146. p.; C. J. Frarey: Studies of use of the subject catalog. = Technical services in libraries. Ed. by M. F. Tauber. New York, 1954. 160. p. 82