AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Az Egyetemi Könyvtár állományáról - Mezey László: A Devotio Moderna a dunai országokban. (Csehország, Ausztria, Magyarország)

bázisának szolgáló karthauzi és ágostonos kanonok kolostorok Magyarországon is részben már régebbi alapításokként, részben mint e kor sajátosan korszerű szerzetesházai, hasznosan szolgálhatták az új áhítat hazai recepcióját. Hogy a Devotio Moderna és a pálosok között közvetlen kapcsolatok léteztek, Mályusz Elemér állapította meg.

53 A „remeteszerzet", mint középkorunkban a fehér barátok rendjét nevezték, a XIV—XV. század folyamán mintegy 50—60 új alapításhoz jutott, és ez magában is bizonyítja kedveltségüket és hatásukat. Emellett szól az is, hogy a kor két legnagyobb magyar uralkodója, Nagy Lajos és Mátyás hatalmas pártfogójuk volt.

54 A pálosok jogilag ugyan a monasztikus rendek közé számítanak, de szervezetük a koldulórendek, főként a domonkosok és ágostonos remeték struktúráját követi. Regulájuk azonban nem a benedeki, hanem az ágostoni volt.

55 Bizonyos jelekből arra is következtethetnénk, hogy a pálosok rendje eredetileg a szerzetes kanonokságból történt szecessziónak tekinthető, legalábbis részben.

56 Az bizonyos, hogy a rend a régi monasztikus életformából és eszményekből nem mindent vallott magáénak. Egyszerű liturgikus élet,

57 anyagiakban általában szerény igények jellemzik a fehér barátok rendi stílusát.

58 E vonásaik viszont a rudnicei reform kanonokjaihoz közel állóknak mutatják őket. Az is igaz továbbá, hogy tudatos és magasabb szintű szellemi vagy tudományos törekvések sem jellemzik e korban a rendet. Egészében véve azonban a pálosok rendjében egy devotus társaságot láthatunk magunk előtt — ha nem is éppen elsőrangút. A németalföldi devotio moderna intézményesülésének másik alapja a közös élet testvéreinek társasága volt, ahogyan őket általában nevezték, a Fraterherrek.

59 A fratres de communi vita Észak-Németországban terjedtek el Északnyugat-Lengyelországig, a cseh—osztrák—magyar kulturterületre azonban nem jutottak be. E társaság nem volt igazi szerzetesrend, hanem csak fogadalom nélküli klerikus-társaság.*

0 Tagjai között elég kevés volt a pap, a többség tanítással, bérmálással foglalkozó, kisebb rendekben levő klerikusból került ki.

el 63 Mályusz E.; A pálosrend a középkor végén, = Egyháztörténet 3. (1945), 1—53. 1. 54 Erről a rend középkorvégi krónikása, Gyöngyösi Gergely: Vitae fratrum heremitarum, Egy. Könyv. Kézirattár Ab 151/c, 56—79.; 147—151. 1. 55 Röviden összefoglaltam: Codices latini medii aevi bibi. univ. Budapestinen. Budapest 1961, 11—12. 1. 56 Erről tanúskodnak liturgiájuk sajátosságai (Szent Ágoston-napi himnuszuk: Flos cleri norma praesulum / canonicorum speculum / iam bonis regni fueris / cum Salomonis pueris . ..) a pálos breviáriumokban. Az sem lehetetlen, hogy egyik első „gyűjtőhelyük" a Pécs mellett levő Patacs-hegyi Jakab-kolostor és alatta az Iregen létezett Mária kanonokkolostor között valami filiációs összefüggés volt. „Eremus" és kanonokság közötti kapcsolat lehetőségeiről: Dereine Ch., Chanoines, = Diction, d'hist. et géogr. ecclés. XII. 384—385. 87 Vö. Gyöngyösi Gergely; Directorium singulorum fratrum officialium ord. sancti Pauli primi heremite ... Venetiis é. n. (1520 k.), különösen a „circa cborum" és a „regula rectoris chori" részeket. 58 Ezt a kérdést vizsgáltam: A Báthory-biblia körül. A mű és szerzője, =MTA Nyelvés Irodalomtud. Oszt. Közleményei VII. (1956) 197—206. 1. 59 Busch, Chronicon Windeshemense cap. 47, ed. Grube, 373—375. 1, 60 Lexikon f. Theol. u. Kirche II (1958), 722—723. 1. el Uo. 723. és Heimbucher (1934) II 522—525. 1.; Nottarp H. Savigny-Zeitschr. f Rechtsg. Kan. Abt. 32 (1943) 384—418. 1. 231