AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Az Egyetemi Könyvtár állományáról - Mezey László: A Devotio Moderna a dunai országokban. (Csehország, Ausztria, Magyarország)

Hasonló sajátosságokat mutat a gesuatok Toszkánában keletkezett klerikuskongregációja.

62 A XV. században Budán is volt egy gesuati-település. Erről, említésén kívül, részletesebb adataink nincsenek.

63 Ez a klerikusház képviselné Magyarországban és általában a dunai Közép-Európában azt a jellegzetesen későközépkori megoldását az aktív sezrzetességnek, amit a Fraterherrek, Windesheim közvetlen elődei a Németalföldön és Észak-Németországban, a reformációig nagy népszerűséghez juttattak. Ebből a háttérből és főrészt ezekből az intézményekből emelkedik ki a középeurópai devotio moderna és annak irodalmi teljesítményei. A késő középkor valamennyi válságjelensége között a pénzügyi válságtól, sőt anyagi nyomortól elkezdve, a pestis-sújtottá kontinens zuhanásszerű demográfiai hanyatlásán át, a katolikus Európa egységének megsemmisítéséig,

64 semmi más nem rázta meg a kor értelmiségeit, mint az igazságfogalom kettéhasadása.*

5 Ez, mint ismeretes, úgy következett be, hogy a via antiqua teológusai a tomista, azaz klasszikus skolasztika régi útját elhagyták és a nominalizmus korszerű, tehát via moderna-nak mondható útjára tértek.

66 Ez a fordulat a doctor communistól, azaz Aquinoi Tamástól amúgy is elforduló ferences iskolán belül következett be. Venerabilis inceptor fűit fráter Guilelmus Ockham, mondták a via modernara térés kezdeményezőjéről, a franciskánus Ockhamról. És valóban, a későközépkor filozófiai és skolasztikus teológiai -gondolkodását a tiszteletreméltó kezdeményező, Ockham határozta meg.

67 Két igazság van. Az egyiket a teológia, a másikat a filozófia vallja. De csak az utóbbit lehet a ratio útján elérni és észokokkal igazolni. Az első viszont igazában az ember érzelmi életének nagy birodalmához tartozik. A teológia ezért természete szerint „theologia affectus".

68 Alberta Lückers mutatta ki, Eckhart és a németalföldi szellemi filiációját vizsgálva, hogy milyen szorosan egymáshoz tartoznak a via moderna és a devotio moderna terminusok.

69 A XIV. század újonnan alapított egyetemei, Prága, Bécs, később Krakkó is a via modernához, azaz a nominalizmushoz tartozónak vallották magukat.

7

* 82 Heimbucher M., Die Orden und Kongrerationen der kath. Kirche II, Paderborn, 1934, 522—525. 1. 03 Kardos Т.; A humanizmus kora Magyarországon, Bp., 1955, 87. I. 64 Graus i. m. (1; j.) 1—6. 1. 65 Gilson E.

—Böhner Ph.; Die Geschichte der christlichen Philosophie von ihren Anfängen bis Nicolaus von Gues [Paderborn 1952], Feckes R.; Die religionsphilosophischen Bestrebungen des spätmittelalterlichen Nominalismus, = Römische Quartalschr. 35 (1927) 183—187. — Mauser G.; Die Geisteskrise des 14. Jh. Freiburg/Schw. 1915, az egész probléma ma is igen hatásos és hasznos megtárgyalása. 66 Winter; Tausend Jahre, 182. 1. 67 Uo. 183. és Frühhumanismus, 30—33., 177. 1. 68 Sodalitates canonicorum (13. j.) 40. 89 Lückers M. A.; Meister Eckhard und die Devotio Moderna, Leiden 1950, 40—46. I. 70 Rupprich H.; Das Wiener Schrifttum des ausgehenden Mittelalters, = öster. Akademie der Wiss. Phil.-hist. Klasse, Sitzungsber. 228. Bd. Abh. 5., Wien 1954, 147.; Winter; Frühhumanismus, 44—46., 68—72., 154—161. 1. 232