AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Kalmár Lajos: Aper historicus. Castello vadkan elleni küzdelmet ábrázoló miniatúrája a Kálmáncsehi Breviáriumban

históriája, akár Frueauf képének analógiája egyformán bizonyítékul szolgálhat. Lándzsatörésről, amely háttérbe kényszerítené a harcost, itt szó sincs, hiszen lándzsájának teljes épségben levő szárát fölemelve tartja, hogy hegyének élét kitapinthassa. A gondos felkészülést a viadal veszélyessége kellőképpen indokolja is. Ezzel ellentétes szituációban ez elképzelhetetlen, mivel a lovagiasság elemi szabályának megcsúfolását jelentené, ha bajba jutott társának veszélyes vívását ily semmittevőn szemlélné. Ha szolga lenne, sem nézhetné tétlenül, fegyverét vizsgálgatva urának fenyegetett helyzetét, hiszen Lipót őrgróf küzdelménél is mindhárman egyszerre döfnek a hatalmas ellenfélbe. Oldalán azonban feltűnik szíjon függő kürtje. Ám a limbourgi megoldás szerint — mivelhogy éppen a hallali a csúcspont — több kürtös látható, közülük az egyik nyomatékul mindig fújja is. Ez a kürtszó magától értetődően a jelenet végét színezi. A castelloi kürt ezzel ellentétben Bevis lovagi-kürtjét jelképezi. Ez az a kürt, amely Frueauf vadkan jelenetén csakis főszereplőjét illeti. Ezért a Castello képnek ez az egy, csupán a főszereplőnél elővillanó kürtje Domokosé: harcra elszántságát idézve, mert Bevis lovag is általa hívta ki ellenfelét párviadalra. Lovagi harci-kürt, ezért használatát is ezen jellege határozza meg. Szabály pedig, hogy ez a kürt a harc kezdetét hirdesse. Ily módon nemde a főszereplőprépost harc előtti stádiumát jelképezi. A támadó ellenség bőszült iramú rohamából ítélve azonban kevés ideje maradhatott Domokosnak felkészülni e harcra. ß A vadkan elleni küzdelemnél jelenlevő két személy azonossága ikeröltözetük és ruhájuk színe alapján is kimutatható. A két szereplő ruházata egyforma, még szín-összeállításában is egyező, ellentétben Frueauf küzdelmet ábrázoló képének résztvevőivel. A limbourgi hagyomány előkelő lovagjainak és udvari vadászainak viselete között még kirívóbb a különbség. Castello képén azonban mindketten elől végiggombolt derékba szabott, csípőig érő ujjas zekét és harisnyanadrágot viselnek, amely alkalmas vívó öltözék volt. Gondosan ápolt hajuk pontosan egyformán a korabeli divatos olasz frizura szerint készült. Rangos személy benyomását keltik. A harcra készülődő még sapkát hord, de a viadalban már kemény, sisakszerű, hegyes kalapot visel.

38 Ruháik szín variációja — e színek szakrális jelentése szerint — egyetlen személyben lejátszódó belső folyamatot fejez ki.

39 Ily módon tehát a színek sorrendje ugyancsak a történésnek fázisokra bontását erősíti meg. E lelki fo38 Köszönetet mondok V. Ember Máriának a MNM. Textilgyűjteménye vezetőjének a miniatúra szereplőinek ruházatára, viseletére vonatkozó szóbeli szíves közléséért. Ő hívta fel figyelmemet Szendrei János: Magyar viseletképek czímeres leveleinkben ;Bp. 1892.) c. művére, amelyben Dombay János Deák címerén 1506-ból (9. számú kép) a címerpajzsban ábrázolt nemes vitéz miniatúránk harcosának kalapjához hasonló hegyes, felhajtott karimájú nemez kalapot visel. Castello szereplőinek öltözete tehát rangos személyre vall. 39 Ugyanezen színek világi értelmezése ebben az esetben nem ad kellőképpen árnyalt meghatározást. A zöld a földi szférát, a piros (lévén a tűz színe is) az égi szférát jelenti. A kettő együtt a teljes embert példázza. Ebből tehát a személyek értékessége, kiegyensúlyozottsága derül ki: azonban mindkét személyé egyformán. 188