AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtári gyakorlat - Déri Miklósné: Katalógushasználat az Egyetemi Könyvtárban

KATALÓGUSHASZNÁLAT AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN DÉRI MIKLÓSNÉ Tanulmányunk célja a könyvtár legfontosabb tájékoztatási eszközével, a katalógussal szemben megnyilvánuló olvasói igények felmérése és annak megállapítása, hogy a katalógus miként elégíti ki ezeket. Össze kellett gyűjteni tehát bizonyos mennyiségű adatot arról, hogy az olvasók hogyan, milyen célból használják a katalógust, mikor használják eredményesen, és miért használják rosszul? Mikor fordulnak a könyvtároshoz segítségért, és megkapják-e a kért segítséget? Vizsgálatunk kísérleti jellegű, eredményeiből messzemenő következtetéseket nem akarunk levonni; ezt a vizsgált esetek kis száma sem teszi lehetővé. Célunk továbbá olyan megbízható módszer kidolgozása is volt, amely egy későbbi, nagyobb igényű vizsgálat eszköze lehet. A VIZSGÁLT KATALÓGUSOK ÉS HASZNÁLÓIK Az Egyetemi Könyvtár három leggyakrabban használt katalógusát választottuk kísérletünk tárgyául. Az emeleti tájékoztató szolgálaton elhelyezett szolgálati leíró katalógus a könyvtár terjes könyvanyagát, valamint a sorozati felvételeket tartalmazza. A címleírások dobozokban elhelyezett nagyformátumú cédulák. Ez a katalógus kerül leghamarabb beosztásra, céduláin található a legtöbb adat. Az olvasók egyedül csak engedéllyel használhatják, tekintettel arra, hogy a cédulák sorrendje nincs rögzítve; főleg a tudományos olvasóterem látogatói veszik igénybe. Az egyetemi hallgatók általában csak akkor használják, ha a kölcsönzőben elhelyezett olvasói katalógusban nem találták meg az igényelt munkát. Az olvasói leíró katalógus a könyvtár 1926 óta történt gyarapodását, valamint az 1928 óta rekatalogizált anyagot tartalmazza. Címleírásai megegyeznek a szolgálati katalóguséval, de hiányoznak belőle a sorozati lapok. Mint fent jeleztük, cédulái később kerülnek beosztásra. Használói nemcsak a kölcsönző, hanem az emeleten található nagyolvasóterem látogatói is, bár ez utóbbiak gyakran az olvasóteremből könnyebben elérhető szolgálati katalógusban keresik a szükséges könyvet. A tájékoztatóban elhelyezett tárgyszókatalógus az 1949 óta beszerzett és az azóta rekatalogizált anyagot tartalmazza. Tárgyszóul a mű tárgyát kifejező legszűkebb specifikus fogalom szolgál. A szépirodalmi könyveknél a cím szerepel tárgyszóként, mivel számos olvasó jól emlékszik egy-egy regény, stb. címére, de az író nevét elfelejtette. A tárgyszókatalógus személyneveket is tartalmaz; itt fedi a leíró katalógus személynév melléklapjait. E katalógus használói mindazok, akik valamilyen témára vonatkozó irodalmat keresnek. Valószínűnek látszik, hogy kevesebben használják, mintha a kölcsönző osztályban volna elhelyezve, azonban erről pontos kimutatással nem rendelkezünk. 7