AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Filozófiai és történelmi tanulmányok - Szilágyi István: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának előzményei

1921-1923 között a külön-külön működő ellenzéki csoportok nem sok eredményt tudtak elérni. Az 1924 év fordulatot jelentett, a különböző egyéb okok mellett elsősorban az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja szervezeti megerősödése és a baloldali ellenzéket irányító hathatósabb tevékenysége miatt. Az illegális KMP rendkívül sok nehézséggel küzdött. A különféle konspirációs hibák, az illegális munka gyakorlatának hiánya stb. miatt nagyon akadozott kezdetben az újjászervezés. Csak 1923-ban erősödött meg a Párt. Ekkor a bécsi központ és az itthoni vezetőség között jó kapcsolat alakult ki és ez éreztette hatását.

13 1924-ben Bécsben az illegális Párt legjobb erőiből létrehozták az Organizációs Bizottságot azzal a feladattal, hogy közvetlenül irányítsa az itthoni pártmunkát. Az OB tagjai voltak Kun Béla, Landler Jenő, Alpári Gyula, Rákosi Mátyás és Hirossik József. A két utóbbit az itthoni illegális munka vezetésére ekkor hazaküldték. Az így megerősített pártvezetés kezdetben szép sikereket ért el. Összefogták az eddig egymástól függetlenül működő szervezeteket, és több nagyüzemben jól kiépített illegális sejtet hoztak létre. Az OB többek között célul tűzte ki, hogy egységes szempontok szerint irányítsa a különböző legális munkásszervezetekben egyre erősödő ellenzéki csoportokat.

14 Az ellenzék számára átfogó programot készítettek, hogy emeljék az ott folyó munka politikai színvonalát. A program főbb pontjai: a szanálási törvény revíziója, a terheknek a vagyonosokra való áthárítása, ötholdas törpebirtokig földek adómentessége, a nagyvagyonok megadóztatása, nyolc órás munkaidő általánossá tétele, bérrendezés, nők, ifjúmunkások érdekvédelme, munkanélküliség felszámolása, szegényparasztok földhöz juttatása, legelőbérek eltörlése, harc a burzsoá kormánykoalíció és a jobboldali szociáldemokrata pártvezetőség ellen, a munkás-paraszt szövetség megteremtése.

15 Ez a program minden szempontból alkalmas volt arra, hogy ideológiai síkon elindítsa a legális baloldali munkáspárt megalakítását. Az ellenzéki mozgalom 1924. évi megerősödésének fontos tényezője volt az a momentum, hogy a mozgalom ekkor kiváló, önzetlen, nagy politikai tapasztalatokkal rendelkező vezetőt kapott Vági István baloldali szociáldemokrata pártmunkás személyében. Vági 1883-ban született Cegléden szegényparaszt családból. Kora ifjúságában kénytelen volt dolgozni, és 16 évesen már mint ácssegéd kereste kenyerét. 18 éves volt, amikor belépett az Építők Szakegyletébe, és autodidaktika módon szívósan 13 A magyarországi munkásmozgalom 1919-1929. Lm. 46, 1. 14 Szabó Ágnes: A K.M.P. I.-sö Kongresszusa. = Párttörténeti Közlemények. 1962. 2. sz. 1-34. 1. 15 U.o. 361