AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Filozófiai és történelmi tanulmányok - Szilágyi István: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának előzményei

képezni kezdte önmagát. Bokányi Dezső felfigyelt a tehetséges, bérharcokban nagy bátorságot mutató, jó szervező készséggel rendelkező fiatal munkásra, és tanácsaival segítette, mind politikai munkájában, mind általános műveltsége fejlesztésében. Végigharcolta az első világháborút, majd a Tanácsköztársaság fennállása idején mint a MÉMOSZ egyik zászlóaljának politikai biztosa vette ki a részét a proletárdiktatúra harcaiból. A Tanácsköztársaság bukása után hosszabb ideig bujkált, majd vizsgálati fogságba vetették, de nem tudtak rábizonyítani semmit, és pár hét múlva kiszabadult a börtönből. Előbb győri, majd pécsi városi szociáldemokrata párttitkár lett. Mindkét városban kitűnt forradalmi fellépésével. Már Győrött együttműködött az illegális KMP képviselőivel. A horthysta hatóságoknak nem tetszett Vági baloldali magatartása, és előbb Győrből, majd Pécsről is kitiltották. Visszakerülve a fővárosba, a Népszava munkatársa, és a MÉMOSZ ács szakosztályának elnöke lett. Már 1922-ben erősen helytelenítette a Szociáldemokrata Párt vezetőségének politikáját. Ez évben mégis résztvett a képviselőválasztáson, mint a hajdúszoboszlói kerület jelöltje. Azt hitte, hogy a pártvezetőség magatartását a párton belül kitartó kritikával meg lehet változtatni. Ez azonban a párt felépítése és demokratikus szellemmel ellenkező magatartása miatt nem következhetett be. így jutott el a már akkor folyton élénkülő ellenzéki mozgalomig, és abban 1924 eleje óta tevékeny irányító szerepet töltött be. Vági reprezentatív külsejű, jómegjelenésű, kiváló szónoki képességekkel rendelkező, mozgalmi ember volt. Beszédeivel mindig magával tudta ragadni hallgatóságát.

16 A szervezett ellenzéki mozgalom 1924-ben fejlődött ki. Az Akácfa utca 32. szám alatti házban, a borbélyok szakszervezetében tartotta első üléseit. Itt egy intézőbizottságot választottak. Tagjai: Vági István, Hajdú Henrik, Szilágyi József és Weiszhausz Aladár (az illegális KMP vezetőségi tagja) voltak. Tevékenységük arra irányult, hogy mielőbb békés úton megváltoztassák a Szociáldemokrata Párt belső politikai és szervezeti életét. Az ellenzék derekasan dolgozott a különböző szakszervezetekben, ahol sok elkeseredett munkás egyetértett célkitűzéseivel. A munkanélküliek helyzetével behatóan foglalkozott a mozgalom vezetősége.

17 Az első nyílt, nagyobbszabású összecsapás az ellenzék és a pártvezetőség között az 1924. ápr. 20-22-én lezajlott XXII. szociáldemokrata pártgyűlésen volt. A pártvezetőség jelentését Farkas István vezetőtitkár terjesztette elő. Ez a beszámoló tele volt ugyan radikális frázisokkal, az ellenzéket azonban nem tudta megtéveszteni. Nevükben Vági István és Gasparovits Ferenc szólalt fel. Vági előterjesztette a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ellenzéki csoportjának elvi deklarációját, amely kifejtette, hogy az 1903. évi pártgyűlés által elfogadott program alapján áll, és minden rendelkezésre álló eszközzel a pártegység megóvására és erősítésére törekszik. Leszögezte, hogy csupán a pártvezetőség ill. a 16 P.T.I. Archívum. Személyi gyűjtemény 21. Életemből és Budapesti-TSzK 1925-8771-IX. 758-760. 1. Vági István 1883-1940. címen a Párttörténeti Közlemények 1966. XII. évf. 3. sz. 117-136. 1. Liptai Ernőné tollából közölt tanulmányt. 17 P. T. I. Archívum. Bpesti törvényszék 1925/8771. Vági István vallomása a Rákosi és társai ellen indított bűnperben. 362