AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Filozófiai és történelmi tanulmányok - Szilágyi István: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának előzményei

Peyer Károly szaktanácsi főtitkár és Vanczák János, a Népszava főszerkesztője.

7 Jellemző jobboldali mivoltukra, hogy Peyer Károly és Vanczák János 1920-ban miniszteri tárcát vállalt Huszár Károly koalíciós kormányában.

8 A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezet teljesen össze volt nőve, a szakszervezeti tagság egyben párttagságot is jelentett. Megerősödött a párt- és a szakszervezeti bürokrácia. A párt vezetői elszakadtak a tömegektől. Ok gyűléseken, bizalmi értekezleteken és egyéb megbeszéléseken nagy hangon, demagóg módon támadták a reakciós kormányokat és képviselőit, azonban amikor valóban kellett volna valamit tenni a rossz viszonyok között élő munkástömegek érdekében pl. bérharcok, sztrájkok során, - semmit sem tettek, sőt elhatárolták magukat tőlük. A Párt vezetői a szakszervezetekben olyan tartalmú beszédeket tartottak, mely szerint a tőkések ma nincsenek olyan helyzetben, hogy velük szemben a munkásosztály nagyobb igényekkel léphessen fel.

9 1921-ben megkötötték a hírhedt BethlenPeyer féle paktumot. Ez a jobboldali vezetők legszégyenletesebb áruló tette volt. Ok egynéhány képviselői mandátumért, internált szakszervezeti funkcionáriusok kiszabadulásáért - akik kisebb állásokat töltöttek be a Tanácsköztársaság idején - lemondtak a parasztság szervezéséről. A magyar földmunkásság (elsősorban a viharsarok kubikusai) pedig nagy forradalmi múlttal, sok kitűnő harcos egyéniséggel rendelkező réteg volt és miután nagy nyomorban éltek, sokan együtt dolgoztak, könnyen szervezhetők lettek volna. Lemondtak továbbá a vasutasok, postások, valamint az összes állami alkalmazott szervezéséről is. Vállalták, hogy régi kapcsolataik felújításával, a nagymúltú nyugati szociáldemokrata testvérpártoknál és azok kormányainál jóindulatúan képviselik az ellenforradalmi rendszert. Ezzel a paktummal a szociáldemokrata vezetőség nem dicsekedett el munkástömegei, a nagy nyilvánosság előtt, hanem mélyen titokban tartotta.

10 A munkásosztály elemi érdekeit eláruló vezetőség működését látva, megerősödött a baloldali ellenzék. Ők az illegális ,,Kommün" című lapból sok útmutatást kaptak, és értesültek a Bethlen-Peyer féle paktum egyes részleteiről. Nagy felháborodással vették tudomásul a nyilvánvaló áruló egyezséget és ellenzéki csoportokat kezdtek alakítani. Az illegálisan működni kezdő Kommunisták Magyarországi Pártja is résztvett az ellenzéki szervezkedésben. 1922-ben már több ilyen csoport jött létre. A „MSZDP elégedetlenkedői" nevű csoport feladatának tekintette, hogy megindítsa a harcot a jobboldali vezetők ellen.

11 A csoportok ekkor még nem voltak egymással szervezetileg kapcsolatban. Főbb követeléseik: a pártdemokrácia helyreállítása, új vezetőségválasztás, a párt fizetett alkalmazottai számának csökkentése, jobb munkafeltételek megteremtése, általános titkos választójog bevezetése voltak.

12 7 Pándi Ilona i.m. 178. 1. és Stier Miklós: Adalékok az 1920-as évek eleji szociáldemokrata baloldali ellenzéki mozgalom kialakulásáról. = Történelmi Szemle 1965. 1. sz. 8 A magyarországi munkásmozgalom 1919-1929. Lm. 18. I. 9 P. T. I. Archívum 29192. Vági vallomása az izgatás vétségével vádlottként a törvényszéki tárgyaláson. 1925. nov. 9-én. 10 P. T. I. Archívum 23958. SzDP ellenzék programmja. 11 Stier Miklós: i.m. 469-473. 1. 12 U.o. 360