AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

amely ezt az országot még túlságosan hosszú ideig fogja fény égetni.

"

бг Vossiusnak egy ugyancsak 1652-ből származó közlése szerint Heinsius követelése Krisztina felé negyvenkétezer écus, ami az elmaradt fizetésekből és egyéb költségekből duzzadt föl ennyire. Könyvtárának nagyobbik része - az adás-vételi szerződés szerint az egészet megvette tőle a királynő - végül is kifizetetlen maradt. Az 1652-1653-as évről fennmaradtak De la Valié tervrajzai a királyi palotáról. Az egyik rajz pontos útbaigazítást ad számunkra a könyvtár helyét illetően a kastélyban. Eszerint az Altanen (Galéria) a Smedjegárden és a Keleti tenger keleti oldalára néző szárnyban foglalt helyet, amelyet Huet 1652-ben látott, Bourdon de la Salle pedig 1653 elején kereste föl - megemlékezve róla. Ebben volt egyúttal a királynő tanulószobája is.

64 Huet arról tudósít, hogy négy hatalmas terem a bibliotéka.

65 Később azonban nem maradt itt a könyvtár, hiszen elvesztette elsőbbségét - és Bochart tudni vélte, hogy ,,a könyvtár amelyhez kulcsom van, megfogja változtatni helyét a következő héten." Keserűen fűzi hozzá: „Mivel eddig a királynő adott számomra feladatot, ezért én azt nagy szorgalommal teljesítettem is, - ami nem volt éppen csekélység - abban a reményben, hogy majd élvezhetővé válik munkám gyümölcse. De most a királynő az udvarhölgyei rendelkezésére kívánja bocsátani a könyvtártermet - és a könyvtárat össze-vissza dobálták. Abban most megkeresni egy könyvet éppen olyan nehéz, mint egy gombostűt felkutatni a halom zabban. Azt beszélik, hogy felállítják újból."

66 Tehát Naudé megérkezte óta változatlanul használhatatlan állapotban van a könyvtár, sőt kitelepítve eredeti helyéről - és a levélből elég bizonytalannak tűnik, hogy a közeljövőben egyáltalában felállíttatja-e Krisztina valahol. Talán már ekkor megkezdődött egyes különgyűjtemények csomagolása, hogy a titkon ismét tervezett lemondása után majd könyveit is magával vihesse. Sérelmesnek tartották a könyvtárosok azt is, hogy a királynő többszöri ígéretei ellenére sem kaphattak szállást a palotában, mint ahogyan Bourdelot kapott, így Bochart, Naudé, Du Fresne is lent laktak a városban. Jellemző erre vonatkozóan Bochartnak egy másik levél-részlete: „Hét hónappal ezelőtt megkezdődött a tárgyalás, hogy kaphassunk lakást [apalotábanj, de még mindig lent lakom a városban. ... Amíg én bérelt helyiségben lakom, addig az újonnan érkezőket minden nap látom hogyan szállásolják el a kastélyban. Minden nap megígérik nekem, hogy elintézik, de ebből sem lesz semmi."

61 1653 elején már azt írta Beuning követ a stockholmi udvarból Vossiusnak,

68 hogy Bourdelot orvos az udvar igazi kormányzója, aki egyedül kapja a nagy pénzeket, úgyhogy az már „visszatetsző". ígéri, ha Vossius elküldi Krisztina udvarában hagyott könyveinek katalógusát, ő segíteni fog, hogy azokat a ritkaságokat viszszakaphassa. Vossius úgylátszik egyre türelmetlenebbül sürgette könyveit, mert nem sokkal később Bochart ismét beszámol neki, hogy ő és Naudé azóta is keresgetik. Bár Naudé nagyon becsületes és segíteni akar mindenképpen, - mindhiába, 1652. november 2-án kelt levél. Wieselgren: Lm. 42. p. Wieselgren: i.m. 29. p. A tervrajzon a Galéria n: о 37 számmal jelölve. Wieselgren: i.m. 38. p. Neumann: i.m. 140. p. Wieselgren: i.m. 42. p. 1652. december 15-i keltezéssel. Wieselgren: i.m. 43. p. 1653. január 25-i keltezéssel. Wieselgren: i.m. 44. p. 194