AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtári gyakorlat - Déri Miklósné: Katalógushasználat az Egyetemi Könyvtárban

közlésen, arra a következtetésre jutottunk, hogy e könyvek nagyrésze nem azért nem volt található, mert hiányozott a könyvtár állományából, hanem mert rosszul ismerték adataikat. Az ismerte, már használta forrásra a megkérdezettek ugyancsak elég nagy számban (egyötödük) hivatkozott. Igen alacsony volt azonban az „egyéb írásbeli források" százaléka. E csoport adatai viszont a legmegbízhatóbbak, itt mutatkozott a legkevesebb negatív keresés. A „látta" tájékozódási forrás csak jelentéktelen számban, 5 százalékban volt képviselve. Összehasonlítva eredményeinket Jackson felmérésével feltűnik, hogy nála is, éppúgy, mint az amerikai vizsgálatoknál általában, a szóbeli forrásoknak van a legnagyobb szerepük. Mivel Jackson megkérdezettjeinek is kétharmada volt egyetemi hallgató, ott is elég gyakori az irodalomjegyzéken akapuló keresés, de mégsem olyan számottevő, mint tanulmányunkban, A téves adatok Jacksonnál szintén nagyrészt a szóbeli információ következményei. Az ismeret és az egyéb írásbeli források aránya mindkét vizsgálatban hasonló. HIBAFORRÁSOK MEGHATÁROZOTT TÉTEL-KERESÉSNÉL összesen tétel % nem érti a beosztást pontatlan információ nem ismeri a katalógusok használatát az olvasói katalógusban nem szerepel hibás beosztás 34 19 2 9 1 53 29 3 14 1 összesen 65 100 A táblázat a szolgálati és az olvasói katalógus „-" jellel ellátott adatait részletezi. A legtöbb eredménytelen keresés abból származott, hogy az olvasók nem ismerték a leíró katalógus felépítését. (Hasonló következtetésekre jutott Nádvornik és Penalosa is.) A 34 ilyen jellegű problémából 11, tehát a beosztás okozta nehézségek egyharmada címrendszós főfelvétellel rendelkező könyv volt. A használók nem tudták,, hogy a szerző nélküli művek címük alatt szerepelnek a katalógusban; főleg a kongresszusi kiadványok és a rendeletgyűjtemények beosztását nem értették meg. (Taté ugyancsak felhívta a figyelmet a jogi kiadványok azonosításának nehézségeire.) Hét esetben azért nem találták meg a könyvet, mert az a szerző összes, illetve válogatott munkáinak valamely kötete volt és a katalóguslapon a szerző neve után közvetlenül nem a keresett adat szerepelt. Eredeti címmel kapcsolatos problémája 5 olvasónak volt (az Egyetemi Könyvtár felvételein ugyanis a fordítások eredeti cím alatt találhatók, és csak ezt követi az illető kiadás nyelvén írott cím), nem vették észre, hogy a mű eredeti címe alatt ott áll az általuk keresett magyar cím is. Miután azonban — mint ezt már említettük - az olvasók nagyrésze böngészve keres a katalógusban, e két utóbbi hibaforrásból a várhatónál kevesebb nehézség fakadt. Csupán a termékeny szerzők, mint például Dumas műveinek azonosítása okozott gondot. Az utalók meg nem értése 6 hibás keresésnek volt az oka. Egy használó nem tudta 15