AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Az Egyetemi Könyvtár kézirattárából - Donáth Regina: Iratok a westfáliai békekötés történetéhez az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában

szünte után a békeszerződés hatályát erre is terjesszék ki. Az ott folyó háborúkba azonban se a császár, se a birodalom rendjei magukat bele ne keverjék. A jövőben is a birodalom szigorú semlegességgel tartsa távol magát a francia királyság által viselt háborúiktól.

42 Ami Lotharingiát illeti, vagy barátságos egyezkedéssel döntsenek sorsáról, vagy foglalják az esetleges francia—spanyol béketárgyalásba, vagy bármi más barátságos útcn oldják meg a kérdést. A megoldást azonban mind a császár, mind a választók, mind a többi fejedelem és a birodalom rendjei kizárólag békés eszközökkel segítsék elő és sohasem fegyverekkel. A következő két, másolatban megmaradt jelentés Osnabrüekből kelt; 1648. szeptember lO^én az egyik, a másik viszont ugyanezen hónap 14-ik napján. Két különböző kéz másolta le ugyanarra a lapra

43 Kuefstein számára. Az elsőben arról van szó, hogy az Instrumentum Gallieum azaz a francia békeszerződés szövege már tisztázásra került, Serviennek, a francia követnek azonban további fenntartásai voltak, ezért a legjobbnak látszik a francia—spanyol béke ügyét a tárgyalás egész anyagától különválasztani. Amint tudjuk, ez meg is történt. A jelentés elküldő je kéri erre vonatkozólag a császár utasítását azzal a megjegyzéssel, hogy a bajor rendek is az osztrák ház érdekednek biztosítását igyekeznek előmozdítani. A második, szeptember 14-én kelt rövid jelentés már bizonyos előrehaladásról számol be, ámbár a következő néhány nap alatt a császári hozzájárulás Bécsből nem érkezhetett meg. Egyébként a jelentés maga a megszólításból (Eure Exellenz) következtethetően magához Kuefstein grófhoz volt intézve. Röviden arról tudósít, hogy az általa előadott szempontokat a rendek 'megtárgyalták, és véleménye szerint kedvezően döntőnek. De a maga részéről a hozzájárulást a békeszöveg tervezetének szövegéhez továbbra is csak az osztrák ház jogainak és beleegyezésének fenntartása mellett adta meg. A békeokmány ideiglenes szövegét, — megint csak az Instrumentum Galücumról lehet szó — Münsterbe fogják küldeni, Serviennek alkalma lesz ezt ott még collationálni, és azután a mainzi választófejedelmi kormánynál (direktórium) helyezik el. A rendek és Servien másnap szándékoznak Münsterbe átköltözni, a többiek követik őket. A császári-svéd (caesareo-suecicum instrumentum) békeokmány elhelyezése is másnap fog megtörténni, és pedig a jelentéstevőnél, tehát Volmar tanácsosnál. Münsterben —• mondja tovább —> ahova én is indulok hamarosan, látná fogjuk, hogy mindezekből háború, vagy béke lesz-e? A következő okmány"''

4 Münsterből kelt október 9-én; ebben van szó az elveszett chiffre híres esetéről, Az aláírás nélküli másolatban ugyanis az egyik császári követ közli, hogy Volmar tanácsosnak csak hosszas fáradozás után,, de végül sikerült megtalálni a császári utasítás titkosírásának kulcsát. Egészen különleges szerencse volt ez, mivel a rendek az elő42 Dickmainn i. m. 480 kk. (Kézirat 195—6 1. Eredetiben közölve.); 43 Kézirat 197 1. 44 Kézirat 228 1. 248