AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Hermann Zsuzsanna: Egy besztercebányai könyvkereskedő a XVI. század közepén

lát látogatták: 1538-ban a besztercebányai, 1539-ben a Selmecbányái és 1544-ben a körmöcbányai iskolában tanultak.

33 Révai Lőrincnek 1544. április 20-án Körmöcbányáról írt levele konkrétan fényt derít bizonyos, az iskola által ezidőben támasztott, könyvigényre. A fiú három művet kért apjától: versbe szedett Evangéliumokat, Erasmus Colloqiuaját és Jézus, Sirach fia könyvét latin fordításban. Leírta továbbá napirendjüket: reggel görög és latin nyelvtannal, valamint Vergilius Aeneisével foglalkoznak, délben Erasmus Colloquiaját, Terentiust és Jézus, Sirach fia könyvét olvassák.

3

'' Ez a napirend nagyjából megfelel az 1574. évi besztercebányai iskolai tanrendben a kisebbeknek előírt tanmenetnek. Valószínű, hogy a bányavárosok iskolái már a harmincas, negyvenes években is lényegében a wittenbergi tanrendet követték, bár biztosan ez csak az 1560-as évektől kezdve írásban rögzített tanrendekből állapítható meg. Ezekből viszont már pontos képet kapunk az iskolai tanulmányokhoz használt könyvekről: a görög és latin nyelvtankönyvek mellett a görög szerzők közül Aiszóposz, Lukianosz, Démoszthenész és Hésziodosz, a latin klaszszikusok közül Cicero, Vergilius és Terentius, továbbá Erasmus és természetesen Melanchthon művei domináltak.

35 A tanuláshoz szükséges könyvek beszerzése olykor jelentős anyagi megterhelést jelenthetett. Erre következtethetünk legalábbis abból, hogy a városi tanács alkalomadtán hozzájárult ezekhez a költségekhez. így 1558-ban Jan molnár fiának „a tanulmányaihoz szükséges könyvek beszerzésére" 5 forintot adományozott.

36 Az iskola nemcsak közvetlenül támasztott könyvigényt, hanem közvetve, a műveltségi színvonal emelésével is. A bányavárosok viszonylagosan magas műveltségi színvonalát mutatja, hogy igen sokan kerültek innen a külföldi egyetemekre, közülük nem egy a városi tanács anyagi támogatásával. A könyvigény természetesen ezen a vidéken sem volt kizárólagosan városi jelenség, bár konkrét adatokat erről is csak a felsőbb rétegekre vonatkozóan, és azoknál is csak elszórt utalások formájában szerezhetünk. A bányavárosok környékén élő 'és azokkal kapcsolatot tartó nemesek és főurak közül nem egy fiainak gondos nevelést biztosított, és erre a célra vagy sajátmagának könyvek beszerzéséről is gondoskodott. Ilyen volt például a már említett Révai Ferenc, aki többnyire a turócmegyei Szklabinya várában tartózkodott, Balassa János zólyomi kapitány, Ba33 Franki V.: Réwai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538—1555. (Értekezések a tört. tudományok köréből. 2. köt. 1873.) 7—8., 19. 1. 34 Révai család lt. 1544. ápr. 20. (OL Filmítár. 1411. doboz. 7. cím.) 36 Franki V.: A hazai és külföldi iskolázás ... 177—178., 329—335. 1; Rosenauer K.: A besztercebányai ág, hitv. ev. gymn. története. Besztercebánya, 1876. 25—26. L; Breznyik J.; i. an. 52—57., 313—318. 1. 36 Baszterceb. v. It. Spitall-register 1557—1560. 138. 1. (C 83. dob.) 91