AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Hermann Zsuzsanna: Egy besztercebányai könyvkereskedő a XVI. század közepén

lássa Bálint apja és Paluczky János, a Rózsahegy mellett fekvő Likava vár kapitánya, aki fiát a wittenbergi egyetemen taníttatta. Révai Ferenc levelezésében többször esik szó vásárolt vagy elküldött könyvekről. 1539—40-ben Eck Bálint bártfai bíró, a Révai fiúk akkori házigazdája, többek között, egy 12 dénárért vett görög nyelvtankönyvről számolt el a fiúk apjának.

37 1549-ben Révai Bécsben vásároltatott magának könyveket: Erasmus Apophthegmatáját 51 dénárért és két példány görög Hésziodoszt 20 dénárért.

38 Az egymásnak küldött könyvek között magyar vonatkozású, sőt magyar nyelvű is akadt: 1544-ben Wernher György — többek között egy Magyarország vizeiről szóló könyv szerzője — Eperjesről Honter János Cosmographiae rudimenta с művét küldte el Révai Ferencnek.

39 1551ben pedig Pöstyényi András, Révai Ferenc feleségének, Paksi Annának, első házasságából született fia, anyjának egy magyar nyelvű könyvet küldött.

40 Ezek az elszórt adatok nem adnak ugyan képet a vásárolt könyvek mennyiségéről és jellegéről, de, úgy gondolom, azt a tényt kellőképpen bizonyítják, hogy Besztercebányán és környékén a XVI. század közepén a könyv általánosan elterjedt és keresett cikk volt. Tartalmi szempontból a felsorolt példák, a Biblia mellett, inkább a klasszikusok és Erasmus műveinek elterjedtségére utalnak. Márton könyvkereskedőnek nyilván ezeket az igényeket is ki kellett elégítenie. Mégis, valószínű, hogy forgalmának zömét nem ezek, hanem a reformáció sajtótermékei biztosították. Itt azonban már nem кеД teljesen sötétben tapogatóznunk. Besztercebánya egyházi viszonyaival kapcsolatban, különösen 1559—1560-ban, isimét felvetődik a mi könyvárusunk neve. MÁRTON KÖNYVKERESKEDŐ ÉS A REFORMÁCIÓ HELYZETE BESZTERCEBÁNYÁN 1560 ELŐTT 1559 végén királyi parancsra lefoglalták Márton könyvkereskedő eretnek könyveit. Mit kell értenünk ez esetben az „eretnek" kifejezésen? Erre a kérdésre a választ végső fokon ugyancsak a könyvigényekben kell keresnünk, azokban az igényekben, amelyeket a könyvárus környezetének vallási-egyházi viszonyai támasztottak. Maguk a könyvelkobzással kapcsolatos iratok ugyanis következetesen az „eretnek" kifejezést használták, e szó értelmezése pedig nagyon is széles és bizonytalan volt ebben az időben. Katolikus részről eretneknek neveztek mindent, ami a hivatalos egyházi tanításokkal szembenállt: a lutheri eszméket csakúgy. 37 Franki V.: Réwai F. ... fiainak ... iskoláztatása. 18. 1. 38 Révai as. lt. 1549. dec. 6. (OL Filmtár 1411. dob. 9. cim.) 39 Franki V.: Réwai F. ... fiainak ... iskoláztatása. 72. 1. 40 Révai cs. lit. 1551 „ez hónak első napján", Eperjes'. (OL Filmtá

r 1412. dob. 10. cim.) Pöstyényi András a könyvet valakitől kapta, aki „magyar yrast nem olwaisis". 92