AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Hermann Zsuzsanna: Egy besztercebányai könyvkereskedő a XVI. század közepén

"hogy alkalomadtán a könyvbeszerzésnek ezt — a helyi könyvkereskedő által nyújtott — lehetőségét is igénybevette. Könyvkereskedőnk további vásárióit illetően — konkrét adatok hiányában — találgatásokra vagyunk utalva. Valószínű, hogy elsősorban a város — és a környező városok — értelmisége: papjai, tanítói és a gazdagabb polgárok közt kell őket keresnünk. Számszerű adatunk a tárgyalt időre vonatkozóan csak a plébániák könyvállományáról van, amelyet egy-egy plébános távoztával vagy hivatalba lépésiékor a plébánia egyéb vagyontárgyaival együtt leltárba vettek. Ezek szerint a besztercebányai plébániának 1538-ban (Philadelphias Antal távoztakor) és 1541-ben (Hankó Márton hivatalba lépésekor) 163 kötetes könyvtára volt.

28 Selmecbánya plébániája ennél valamivel több könyvvel rendelkezett: 1541-ben 188 kötet ,,régi" és több — pontosan meg nem határozott számú —• „újabb" könyvet vettek leltárba.

29 Az egyházi етЬегбкпек azonban saját könyveik is lehettek. Steger Rafaelnek, a városi jegyző egyetemet végzett fiának, aki 1546-tól a besztercebányai Szt. Erzsébet ispotály sok vihart felkavaró rektora volt, „tekintélyesebb könyvgyűjteményéről" tesz említést Jurkovich.

30 De, úgy látszik, még egy olyan egyszerű prédikátor is, mint amilyen az 1529-ben Eperjesről Besztercebányára hívott Antal prédikátor lehetett, ha egyébbel nem is igen, de könyvekkel rendelkezett. Amikor ugyanis 1531-ben lutheránus eszméi miatt a város felsőbb nyomásra börtönbe vetette, Besztercebánya tanácsa „itt lévő könyveire" adott neki kölcsön 4 forintot, majd amikor 1532-ben a börtönből kiszabadulva el kellett hagynia a várost, 10 forintot kapott ruháinak és könyveinek elszállításához.

31 1561-ben 3 forintot adott a besztercebányai tanács „egy szegény papnak", „hogy könyveket vásárolhasson".

32 A tanítók, iskolaigazgatók könyveiről ebből az időből sajnos nem maradtak feljegyzések. Nem kétséges azonban, hogy rendelkeztek ilyenekkel, hiszen az iskolai tananyag még a diákok részére is számos könyv beszerzését tette szükségessé. Mindhárom nagyobb bányavárosnak, Beszterce-, Selmec- és Körmöcbányának, a század közepén jóhírű latin iskolája volt, ahol nemcsak a helybeli tehetősebb polgárok, hanem a környék nemesei, sőt főurai is taníttatták fiaikat. Így Révai Ferenc nádori helytartó igen gondos nevelésben részesült fiai éppen Besztercebányán kezdték meg tanulmányaikat, és, hacsak rövid időre is, mindhárom isko28 Jurkovich E.: Besztercefo. moinographiája. 765. ési 766. lev. 29 Breznyik J.: A Selmecbányái ágenst, hitv. evang. egyház és lyceum története. 1. füz. Selmecbánya, 1883. 80. 1. 30 Jurkovich E.: Beszterceb. ... monographiája. 790. lev.; 1545-ben Stéger "Rafael a wittenbergi egyetem tanulója volt. Ld: Franikil V.: A hazai és külföldi iskolázás a 16. században. Bp, 1873. 298. 1. 31 Besztercebánya v. lt. 1531-i számadáskönyv. 130. 1., 15324 számadáskönyv. 109. 1. (OL Hlmitár С 78. doboz.) 32 1561-i számadáskönyv. 113. 1. (C 83. doiboz.) 90