AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)
Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Hermann Zsuzsanna: Egy besztercebányai könyvkereskedő a XVI. század közepén
bad ebből a tényből társadalmi rangja emelkedésére következtetni, minthogy szerződéseknél való tanúskodással az érdekelt felek nyilván igyekeztek viszonylag tekintélyesebb polgárokat megbízni. összefoglalva az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a besztercebányai Márton könyvkereskedő mindenképpen a város középrétegéhez tartozott, és társadalmi-anyagi helyzete az évek során emelkedett. Minthogy egyetlen jel sem mutat arra, hogy a papíron és könyvön kívül mással is kereskedett volna, fel kell tételeznünk, hogy ezt az emelkedő anyagi szintet — legalábbis túlnyomó részben —• papír- és könyvárusításával érte el. A dolog természetéből fakadóan azonban könyvárusító tevékenységéről — kivéve a városi tanácsnak a számadáskönyvekben rögzített vásárlásait — semmi konkrétat nem tudunk. Nem maradtak feljegyzések arról, hogy kik és milyen jellegű könyvet vásároltak tőle. Ezt a kérdést más oldalról kell megközelítenünk, azt kell megnéznünk, eléggé elterjedt cikk volt-e ebben az időben és ezen a környéken a könyv ahhoz, hogy egy könyvkereskedő annak árusításából nemcsak megélni, de gyarapodni is tudjon. Sajnos a kérdésnek ilyen általános megválasszolása sem könnyű, mert erre is csak egy-egy elszórt adat áll rendelkezésünkre. A KÖNYV ELTERJEDÉSE BESZTERCEBÁNYÁN ÉS KÖRNYÉKÉN A XVI. SZÁZAD KÖZEPÉN Egyetlen konkrét adatunk van a könyvkereskedőnek a városi tanácson kívüli vásárlókörét illetően. Ezt az a — már említett — levél tartalmazza, amelyben a besztercebányai városi tanács 1536^ban Thurzó Elek segítségét kérte a Márton könyvárustól elkobzott könyvek visszaszerzéséhez. A levél szerint ezeket a könyveket a városi tanács és a Fuggereknek Besztercebányán dolgozó hivatalnokai rendelték meg Márton foibliopolától. A Fuggerek besztercebányai főmegbízottja ebben az időben — 1538ban bekövetkezett haláláig — Georg Merz volt, mellette Hans Franck és Hans Dernschwam dolgozott még faktorként. 26 Hármuk közül, ha könyvvásárlásról van szó, elsősorban Dernschwam jut eszünkbe, aki jelentős és máig fennmaradt könyvtárát részben besztercebányai működése alatt gyűjtötte össze. 27 Dernschwam ugyan maga is számtalanszor utazott Németországba, elsősorban gazdáihoz, a Fuggerekhez, így könyveinek nagy részét valószínűleg személyesen vásárolta, de könnyen elképzelhető,. 26 1535. szept. 26-áin Anton Fugger hármuknak címezte levelét Besztercebányára. Ld: G. v. PöLnitz: Anton. Fugger. 1. Bd. Tübingen, 1958. (Studien zur Fuggergeschichte. 13. Bd.) 680. 1. 27 Dernschwam könyvtára es annale katalógusa ma a bécsá Naticxnallbibliothekban. Ld.: Berlász Jenő: Dernschwam János könyvtára. M. Könyvszemle. 1963. 4. és 1964. 1. sz. 89