AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalogizálás tárgyai

sítettük — az ellentétes módszer is emeli az egyes alapfeladatok ellátásának szintjét, intenzitását. Az egyes könyveknek anyagi jegyeik alatti regisztrálása az első alapfeladatnak csak az olyan katalógushasználók szemszögéből tesz eleget, akik vagy maguk látták a könyvet, vagy egy olyan forrásból értesültek róla, amely anyagi jegyeit felhasználva írja azt le. A meghatározott könyvet kereső katalógus-használók között azonban szép számmal vannak olyanok is, akik olyan forrásból értesültek a könyv létezéséről, amely anyagi jegyeitől eltérő jegyeket használ annak leírására. Ezek a katalógus-használók nyilván csak akkor találhatják meg a keresett könyvet, ha azt a -katalógus ezek alatt az anyagi jegyektől eítérő jegyek alatt is regisztrálja. Ez annyit jelent, hogy minden katalogizált könyvet megtalálhatóvá kell tenni a benne foglalt műnek az irodalomban használt jegyei, lényegében a leggyakrabban használt, tehát az egységesített jegyei alatt is. így lép be az egységesített jegyek alatti regisztrálás az első alapfeladat kielégítő ellátásának az eszközei közé. De a második és a harmadik alapfeladat keretébe tartozó szolgáltatást igénylő olvasók között is számos olyan akad, aki nem juthat célhoz, ha a katalógus nem végzi el a könyveknek anyagi jegyeik alatti regisztrálását — ti. mindazok, akik valamely mű tetszőleges kiadását vagy egy teljes szerzői oeuvre-t keresnek ugyan, de a műről ill. a szerzőről a műnek ill. a szerző valamelyik könyvének egy olyan 'kiadásából szereztek tudomást, amely a mű ül. az oeuvre egységesített jegyeitől eltérő anyagi jegyeket visel, vagy egy olyan bibliográfiából, amely ilyen anyagi jegyek alatt regisztrálja e könyvet ill. kiadást. Leszögezhetjük tehát, hogy az anyagi jegyek alatti regisztrálás nem kizárólagos eszköze az első alapfeladat ellátásának, de nem is kizárólagosan csak az első alapfeladat ellátásának az eszköze. S ugyanez áll az egységesített jegyek alatti regisztrálásról s a második és harmadik alapfeladatról is. Kitérésképpen említsük itt meg, hogy a legutóbb említett keresők kielégítése még az előbb említetteknél is nagyobb követelményeket támaszt. A könyvtár könyveinek anyagi jegyeik alatti következetes regisztrálása ugyanis csak akkor elégíti ki a legutóbb említett típusú keresőt, ha az a kiadás, amelyet ő ismer, megvan a könyvtárban. Ha nincs meg, akkor hiába van meg a könyvtárban a keresett műnek számos, az ő számára tökéletesen 'kielégítő kiadása ill. a keresett szerzőnek egy egész sor munkája — a katalógus ezek közül egynek sem vezeti őt nyomára. Az ilyen kereső kielégítéséhez tehát még az is kell, hogy a katalógus a könyvtárban meglevő minden művet ül. szerzőt megtalálhatóvá tegyen mindazok alatt a jegyek alatt, amelyek alatt e mű valamelyik kiadása Ш. a szerző valamelyik könyve megjelent —• akkor is, ha az illető kiadás ill. könyv nincs meg a könyvtárban. Ez a követelés túlzottnak tűnhetik, de tény, hogy a szerzői neveket és névformákat, valamint a legfontosabb anonímák (anonim klasszikusok) címvariánsait illetően — vagyis végeredményben minden igazán lényeges vonatkozás27