AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalogizálás tárgyai

Mindezeknél a kiadványfajtáknál több fizikai darab együttesen alkot egyetlen könyvet címleírási értelemben, vagyis a katalogizálásnak egyetlen elemi tárgyát. A fent említett második csoportba tartozó kiadványok egy részére azonban ennek a megállapításnak a fordítottja is érvényes: ezeknél nemcsak egyetlen könyv állhat több fizikai darabból, hanem egyetlen fizikai vagy kiadói darab is egyesíthet magában több könyvet. Nyilvánvaló, hogy a könyv szónak ez a használata már élesen elválik e szó hétköznapi jelentésétől. Lássuk közelebbről, hogy miről van itt szó. Mint mondottuk, az első alapfeladat megköveteli, hogy a katalógus minden egyes könyvről saját anyagi jegyei alatt adjon információt. Vannak azonban olyan könyvek, amelyek egyformán hangsúlyozottan két teljesen különálló, egymással össze nem keverhető és össze nem egyeztethető ilyen jegygarnitúrát viselnek, amely jegygarnitúrák közül az egyik egy több darabból álló keret-kiadványé, könyvé, ennek a megjelölésére szolgál, a másik viszont eme átfogóbb kiadvány keretébe tartozó egy-egy fizikai vagy kiadói darab megjelölésére. Ilyenek az előbb már említett két aspektusú könyvek közül a sorozatoknak, valamint sok gyűjteményes műnek a részei, a periodikumok részcímes darabjai. Nem vitás, hogy a sorozat egésze a benne foglalt monográfiától, a részcímes szám a periodikum egészétől különböző könyv a fenti értelemben: saját külön anyagi jegyeik mindegyiküket a katalogizálás külön, a velük ugyanabban a fizikai darabban egyesülő másik elemi tárgytól független elemi tárgyává teszik. A dolog még tovább is bonyolódhatik: olyan kiadói darabok is vannak, amelyekben a katalogizálásnak három (sorozat — külön regisztrálást követelő alsorozat — monográfia), sőt néha négy különböző elemi tárgya is egyesül. Hangsúlyoznunk kell, hogy a több különböző szintű könyvet magukban egyesítő daraboknak is mind különálló fizikai daraboknak kell len-, niük vagy több ilyen darabból kell összetevődniük. Illusztráljuk ezt 'egy-két példával. Egy tudományos társulat periodikusan kiadott monográfia-sorozata egy-egy évfolyamának különálló füzetekben publikált 10—15 tanulmányát egyenként két-két különböző tárgyként regisztráljuk akkor is, ha a füzeteket az utólag kiadott évfolyam-címlap egyetlen egységgé fogja össze. Ha viszont ugyanez a 10— 15 tanulmány ugyanannak a periodikumnak a keretében, de csak kötetbe foglalva látott napvilágot, akkor általában eltekintünk az egyes tanulmányok külön katalogizálásától. Vagy: A világirodalom tíz legszebb novellája című antológiának csak a gyűjtemény-cím alatti katalogizálását tartjuk általánosan kötelezőnek; de ha ez az antológia ugyanezzel a címmel és tartalommal 10 külön kötetkében került kiadásra, akkor már regisztráljuk az egyes novellákat is külön-külön. A tartalom és a kétrendbeli anyagi jegyek azonossága együttesen sem elegendő tehát ahhoz, hagy a keret-kiadványok szellemileg különálló részei számiára azonos elbánást (biztosítson. E részek kettős elemi tárgyák22