AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalogizálás tárgyai

A második alapfeladat — a hagyományos megfogalmazás szerint — az egyes műveknek, irodalmi egységeknek, egymás helyettesítésére különböző szempontokból különböző mértékben alkalmas, az állományban megtalálható különböző kiadásait és variánsait fogja össze belső összefüggésű komplex egységekké — amit úgy is ki lehet fejezni, hogy ennek az alapfeladatnak a tárgyai a művek, az irodalmi egységek. A harmadik alapfeladat — ugyancsak a hagyományos megfogalmazás szerint — ez egyes egyéni vagy testületi szerzőktől származó, az állományban megtalálható valamennyi könyvről szóló információ összegyűjtésében áll, másszóval, e feladat tárgyai az egyes szerzőknek a könyvtárban megtalálható teljes oeuvre-je. Az utóbbi két alapfeladat megoldásának az eszköze egy-egy Komplex tárgy valamennyi komponensének egyforma helymeghatározó jegyek alatti regisztrálása, amelyek biztosítják, hogy az ezekre az összetett tárgyakra vonatkozó valamennyi bejegyzés egy helyen összegyűjtve is megtalálható legyen a katalógusban. Ha kell, e jegyek természetesen különböznek a könyvek anyagi jegyeitől, amelyek alatt a könyveket az első alapfeladat tárgyaiként regisztráljuk. Nevezzük e jegyeket röviden egységesített jegyeknek. A három különböző katalógusfeladat következtében az egyedi könyv ál tálában a katalogizálás három — ill. a fel nem oldott anonímák esetében két — különböző tárgyává válik; az első alapfeladat szemszögéből különálló, elemi tárggyá, a második és harmadik alapfeladat szempontjából pedig e feladatok egy-egy tárgyának részévé, e tárgyak komponenseinek egyikévé. Ez áll akkor is, ha ugyanannak a műnek, irodalmi egységnek a különböző kiadásain mindig ugyanazok az anyagi jegyek, és ugyanazon szerző valamennyi könyvén ugyanaz a szerzői név, ill. névforma szerepel, amelyet emellett az irodalmi úzus is egyhangúan elfogad. Ilyenkor a különböző kiadásokról, ill. az oeuvre-hez tartozó könyvekről szóló összetett információt, tehát a második és harmadik alapfeladat ellátását, már maguk az egyöntetűen használt anyagi jegyek biztosítják, mintegy automatikusan. így az egyes könyveknek a katalogizálás három (ill. két) különböző tárgyaként való regisztrálása ténylegesen megtörténik, annak ellenére, hogy e három (ill. két) különböző tárgy regisztrálásához csak egyetlen bejegyzés szükséges, s így a tárgy és az információ hármassága (ill. kettőssége) nem jut három (ill. két) különböző bejegyzés beiktatásában materiálisán is kifejezésre. Ha a könyvek anyagi jegyeinek ez az egyöntetűsége csak a szerző nevét vagy csak az irodalmi egység címét illetőleg áll fenn, akkor persze a három tárgy regisztrálása csak két bejegyzést igényel. Nehezebb a válasz arra a kérdésre, hogy fennforog-e a feladat és a tárgy hármassága ill. kettőssége azokban az esetekben is, amikor egy irodalmi egységnek csak egyetlen kiadása létezik, vagy egy szerzőtől csak egyetlen mű egyetlen kiadását ismerjük. Miután a második és har18