AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalogizálás tárgyai

A katalogizálás autonóm tárgyai rendszerezésénél e tárgyakat a leíró katalógus három alapfeladata köré kell csoportosítanunk. Az első alapfeladat a hagyományos megfogalmazás szerint a könyvtárban meglevő egyes könyvekről való információ nyújtásában áll; ez azt jelenti, hogy az első alapfeladat szemszögéből minden könyv külön tárgy, amelyről pusztán önmagáért kell információt adni. Már itt előre kell bocsátanunk, hogy a könyv hétköznapi jelentései mind túlságosan szűkek ahhoz, hogy mindazokat a tárgyakat felölelhessék, amelyek az első alapfeladat területéhez tartoznak. Egyelőre mégis megmaradunk a hagyományos szóhasználat és az első alapfeladatnak ehhez rendelt koncepciója mellett, utalva arra, hogy a későbbiekben sor fog kerülni a korrekcióra. Ezen az alapon azok a tárgyak, amelyekről az információ-nyújtást az első alapfeladat követeli meg, egybeesnek az autonóm módon regisztrált könyvekkel. Azt már említettük, hogy autonóm módon való regisztrálás alatt a katalogizálás tárgyainak saját megkülönböztető jegyeik —• amelyekről alább még részletesen lesz szó — alatti katalogizálását értjük, amelynél e jegyek határozzák meg a tárgyakra vonatkozó információ helyét a katalógusban. A könyveknek e helymeghatározó jegyeit, miután a könyvek általában érzékelhető alakban viselik ezeket magukon, a következőkben a rövidség kedvéért anyagi jegyeknek fogjuk nevezni

5 — megkülönböztetésül a második és harmadik alapfeladat tárgyainak elvileg anyagi alakban meg nem jelenő helymeghatározó jegyeitől. A második és a harmadik alapfeladat lényege az első alapfeladat keretében regisztrált izolált könyv-egyedekre vonatkozó információknak szervesen összefüggő összetett információ-egységekké való egybefűzésóben áll, — e feladatok egyedi tárgyai tehát szintén összetettek. Szembeállítva ezekkel az összetett tárgyakkal, az első alapfeladat tárgyait, mint azokat az elemeket, amelyekből ezek az összetett tárgyak felépülnek, a katalogizálás elemi tárgyainak nevezhetnők. Az első alapfeladat kizárólag elemi tárgyakról való információ-nyújtásban áll, — és megfordítva, elemi tárgyakról szóló információk nyújtása csak az első alapfeladat tágabb értelemben vett területén fordul elő. Ezért a következőkben azoknak a tárgyaknak az összefoglaló megjelölésére, amelyekről az információ-nyújtás az első alapfeladat tágabb értelemben vett területét képezi, a rövidség kedvéért az elemi tárgy terminusát fogjuk használni. Hogy mit nevezünk az első alapfeladat tágabb értelemben vett területének, s hogy miért kerüljük az „első alapfeladat tárgya" terminusának a használatát, az az alábbiakban fog kiderülni (1. alább, 50, L). 5 Gyakran előfordul persze, hogy egy katalógus-bejegyzés helyének a pontos meghatározásához a könyv további jegyeit is igénybe kell még venni. E további jegyek szerepe azonban már igen kevéssé jelentős, s kiválasztások kérdése nem is tartozik a címleírás, hanem csak a katalógusszerkesztés problemiatikájába. így nincs akadálya annak, hogy a „helymeghatározó jegy" és az „anyagi jegy" terminusokat mi a szerzőre és a címre korlátozott jelentéssel használjuk. 2 Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei Ш. — 6158 17