AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)
Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány
natok 55 . Ugyanakkor lehetnek, mint a szabvány példája is mutatja, azonos típusú állandó mellékletek (példatárak, rendeletszövegek stb.). Az elhatárolás társlap és melléklet között sokszor igen nehéz, annál is inkább, mert a melléklet szó (supplementum 56 , Beilage 57 stb.) még nem jelent bibliográfiai értelemben is mellékletet, hanem mint bibliográfiai egység a címleírás (és raktári kezelése) szempontjából társlapnak számít. Nehézséget okozhat az elhatárolás abban az esetben, amikor a melléklet társlapszerű önállóságot mutat önálló címlappal, tartalommutatóval, ugyanakkor azonban a főlap tartalommutatójában is szerepel 58 . A szabványnak tehát a címleírás —- a rendszó — és a raktári elhelyezés világossága érdekében egyaránt tisztáznia kellett volna a társlap és melléklet fogalmát. 1.3 Az alábbiakban felsoroljuk azokat a rendszó-rendelkezéseket, amelyeket a periodika-szabvány hatására a bibliográfiai szabványban meg kell változtatni. A bibliográfiai szabvány az I960, évi új kiadásában tesz ugyan említést arról, hogy a „folyóiratokra vonatkozó cimlcirási szakaszok 19бО~Ьап léptek hatályba s így a legújabb döntéseket tartalmazzák, ajánlatos azokat értelemszerűen tekintetbe venni. — mégis szükséges a vitás eseteket tisztázni, annál is inkább, mert a KFKC szerkesztő bizottsága ilyen esetekben az MSZ 3424 álláspontjára helyezkedett. Az MSZ 3424-nek 96. szakasza: „a rendszó mindig a cím első szava, kivéve a névelőt" világosan meghatározza a magyar álláspontot. Az MSZ 3963 ezzel szemben két ellentétes rendelkezést ír elő: a 2.014. szakasz helytelenül alternatív módon megengedi, hogy a jellegtelen című kiadványok („Ha a cím önmagában semmitmondó, általános „Közlemémjek", „Közlöm/', „Abhandlungen", „Berichte" stb jelentésű szó, vagy szócsoport") a közreadó neve alatt is felvehetők legyenek. A 2.013- szakasz pedig rendszónak általában a cím első szavát tekinti. („Nem rendszó a névelő, felsorolásban a sorszám, a „M. kir." rövidítés és ennek idegen nyelvű megfelelői." ) Az MSZ 3963-nak 2.013-1. szakasza „Ha a cím első szava tulajdonnév, akkor a folyóiraton használt alakjában vesszük fel" kiegészítendő az MSZ 3424-nek 96. szakaszával: „Ha a cím személynévvel kezdődik, s az utónév a rendszó, a családneves és a név nélküli alakról utalót kell készíteni . . ." Az MSZ 3963-nak 2.0I5. szakasza (hivatalos kiadványok, kongresszusi irományok) ellentmondásban vanaz MSZ 3424 idevonatkozó szakaszaival. Az MSZ 3963-nak 2.018 szakasza (a címben szereplő poligramok leírása) az MSZ 3424-nek 95- pontjával, a2.019. szakasz (számjegyek feloldása) pedig az MSZ 3424-nek 94. szakaszával ütközik. A MSZ 3963-nak címváltozást meghatározó szakaszainak természetszerűleg követniük kell a periodika-szabvány új rendelkezéseit. Itt jegyezzük meg, hogy a bibliográfiai szabvány helytelenül az „előzmény", „folytatás" jelölésére az „előbb", „utóbb" megjelölést alkalmazza, amely jelölés pedig 1954 óta a címváltozásokat köti össze. Sok kérdésről az MSZ 3963 nem intézkedik, de ezekre feleletet ad a periodika-szabvány, mely ezt így kiegészíti, és ezáltal az egység a rendszó terén elérhető. 55 A Statisztikai Szemle vagy az Acta Mathematica cikkeinek idegen nyelvű kivonata. 56 A Language folyóiratnak pl. egyes számai két részből állnak: az első rész a folyóirat része, a második rész> a supplementum, önálló periodikus kiadvány — Language Bulletin, Language Dissertation, Language Monograph — s ezeknek a főlaptól független, saját folyamatos számozásuk van. 57 A Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte minden számában Beilage elnevezéssel Bibliographie zur Zeitgeschichte jelenik meg két éven keresztülmenő lapszámozással, önálló címlappal és tartalommutatóval. 58 Az Orvosi Hetilap mellékleteinek (Szemészet, Sebészet stb.) pl. tartalommutatója az Orvosi Hetilapban is megvolt. 61
