AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Szalatnai Rezső: Bél Mátyás ifjúsága

nyelv fakad belőle, de a vallás nyelve nem a népnyelv, hanem a Tranoscius cseh szövege, gót betűkkel. Alighanem valamelyest értenek a szülők németül is. Latin és török szavak járják át Magyarország lakosságának nyelvét, a nem-írástudókét is, ebből is ragadt rájuk. A kisfiúra is tapad az idegen szó, van mihez hasonlítania az új képzeteket: anyanyelve gazdag és választékos szókészletéhez, magyar nyelvi képzeletéhez. Oesováról a közeli Losoncra kerül, Bulovszky Ferenc magániskolájába, ott végzi a donatista osztályt. A mester ostoba ember és rossz nevelő, eltűri, hogy neveltjei, úri fickók, napestig verekedjenek. Egyszer elverik a szelíd, csendesen elhúzódó ocsovai mészárosfiút, aki orra bukik, s erősen vérezve, fejsebbel kerül haza. Négy hónapig nyomja az ágyat. Soha többé feléje nem néz Losoncnak. Ekkor Káinóra kerül. Az ocsovai mészárosnak mindenütt vannak protestáns jóakarói, s a fiú első látásra megnyerő jelenség. Batta Pál nógrádi főszolgabíró és kálnói birtokos nemes tartott fenn birtokán egy iskolát, ingyen felveszi oda a kis Mátyást. De fél év múlva Batta meghal, az iskolának vége. A mészáros körülnéz s kiköt a fiúval Alsósztregován, ahol a Madách-családnak, mely akkor még evangélikus hitű, ugyancsak saját iskolája áll a kastély mellett. Madách János korponai várkapitány és sztregovai földbirtokos alapította. Ott végzi Bél Mátyás a grammatical osztályt. Osztálytársa Madách László, Nógrád vármegye későbbi alispánja. Föltehető, hogy bejáratos volt a kastélyba, pajtáskodott a Madách-fiúval, játszadoztak a kertben, melynek zúgó fái százötven évvel később Az ember tragédiáját sugallják. De a gondos apa elégedetlen, kezén fogja s viszi tovább, 1695-ben, tizenegy éves korában Besztercebányára, a megyeszékhelyre, ahol latin mellett már németet is tanulhat. Itt végzi el a syntaxist. De itt pálcás pedagógusba ütközik, megutálhatná örökre a pedagógus pályát. Az ártatlanul elpáholt gyereket, aki éppen meg akar szökni, s úgy gondolja, hogy inkább apja mesterségére adja fejét, megindító jelenet keretében két másik tanár karolja fel, Pilárik és Burius. Nemcsak jó pedagógusok, de felfedezői is. Alighanem ők irányítják a szülői igyekezetet még feljebb, ezúttal Pozsonyba. Három esztendőt tölt Bél Mátyás a koronázó városban. Ott ismétlődik a besztercebányai eset. Egy hanyag és műveletlen pedagógus kezeiből Weibeck Jánosnak, az evangélikus humanista iskola conrectorának védőszárnyai alá kerül. A művelt és tapintatos férfiú megnyitja Bélnek az iskola könyvtárát, mintha egy rejtelmes ország csodái közé kerülne. Bél a pozsonyi iskola legjobb tanulója. Megtanul németül. Mikor a harmadik év végén hazakerül, a szülők úgy találják, hogy a németért elhanyagolta anyanyelvét. Ezért 1700 őszén újabb stáció következik, s ez fölöttébb érdekes. Színmagyar városba küldik, az anyanyelv filológiai biztonsága végett, Veszprémbe. Ott már kitűnik nevelői képessége. Egy nemes úr fiához fogadja nevelőnek, Veszprémből tehát dolga végeztével Pápára jut, egy évre. Aligha látogatott itt iskolát, nyilván önképzésre fordította szabad idejét. 1702-ben hazahívó szóra felszekerezik Ocsovára. A nevelő szenvedélyű mészáros súlyos beteg, fia karjai közt hal meg. Az anya még él, nem tudjuk, mikor halt meg; nem ismerjük a rendkívüli szülők korát sem. A sasfiók saját szárnyán repül tovább. Elsőben is Besztercebányára megy, felkeresi régi jóakaróit, Püárikot és Buriust, s a pontos Haán szerint a természettudományokban, történelemben és a keleti nyelvekben tökéletesíti magát. A középiskolák után az egyetem újabb vándorutat jelent. Tudjuk: Bél teológiát végez, de párhuzamosan pedagógusnak, természettudósnak, orvosnak is képezi magát. Serényen kibányászta azokat az értékeket, amiket a hazai stúdiumok nyújthattak neki, ezután kül249