AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)

1527. május 12-én Barozzi kétségbeesett levélben könyörög testvérének Antonionak, hogy segítsen megszerezni számára a spanyolok által kivetett váltságdíjat. A spanyolok fogságban, kenyéren és vízen, állandó kínzások közt tartják mindaddig, amíg a pénzt meg nem kapják. A levélhez, amely egyik megrázó dokumentuma a Sacco di Roma-nak (ilyenként említi Pastor is),

72 utóiratot csatol, felsorolva néhány személyt, akiktől pénzt lehetne szerezni. Végül hozzáfűzi: ha azt kérdeznék tőled, miért nem segít nagybátyánk, mondd meg nekik, hogy őt a kölniek fosztották ki, és teljesen szegényen Firenzébe ment.

73 Ettől kezdve Balbi valóban a pápa legyőzői között próbált patronust találni egy újabb felemelkedéshez, és a pápával olyan mértékben fordult szembe, amennyire ezek politikája megkívánta. Elsősorban valószínűleg politikai meglontolások vezették erre. A pápára mért csapást talán túl is becsülte, ami az adott körülmények között nem volt csodálnivaló: a pápa I527 decemberéig az Angyalvárban fogságban, ezután 1528 októberéig Orvietóban, majd Viter'bóban mintegy száműzetésben élt. Emellett egy személyes ügyben is ellenté be kerülhetett VII. Kelemennel, bár az ok és okozat kapcsola a itt nem Világos. E személyes ellentét ugyancsak Barozzival kapcsolatos. 1526 decemberében Bubi kérte a pápá , hogy Belluno püspökségét, az akkori püspök, Calese, halála ese én, iá a unoktöccsének.

74 VII. Kelemen ezt még Calese életében meg is ígérte, és 1527 márciusában ilyen ér elmű bullát is adott Barozzinak, a velencei jelentések szerint kifejezetten nagybátyja kedvéén.

75 Az angyalvári fogságban azonban, ígéretével nem törődve, a püspöksége J. CÍ SÍ lis Í ngol követnek adta.

76 Első lépésként Balbi, úgy látszik, Pompeo Colonna kardnáiison keresz ül &kart a császár kegyeibe beférkőzni. A Colonnák, a kardinális vezetésével, m:n V. Károly hívei és a pápa elkeseredett ellenségei, a Sacco di Roma elő déző. közé tartoztak. Róma feldúlása után azonban rövidesen, már 1527 júniusában, Fompeo k.békül г pápával. A kardinálisnak ajánlott, kéziratban maradt De pace inter Christianos principe

s imunda с művé Balbi nem sokkal a Sacco di Roma után írhatta. Colonnát a keresztények közt: béke elősegítésére biztatta benne. A mű legnagyobb részét itt is a dicsőítések alkotják, ez ese ben Colonna, V. Károly és a császár környezetének magasztalása. Jellemző ezek ürességére, hogy helyenként egész mondatokat, egy-egy szó kicserélésével a pápát dicsői ő művéből ve t át.

77 Ebben fejtette ki azonban „egyházreformátori

n nézeteit is: a keresztény fejedelmeknek ki kell egyezniük, és össze kell jönniük, hogy a keresztény vallás sebeinek begyógyítása és az egyházon belüli visszásságok kiküszöbölése után a törökök ellen fordítsák erejüket. Ennek 72 Pastor i. m. 4. Bd. 1907- 277. 1. 73 ,, . . . lui fo spogliato da Colonesi et ё povero et andato a Fiorenza a lézer per povertä." Sanuto. 45. tomo. 237—238. h. — Ami Barozzi sorsát illeti, arról egy 1527. dec. ló-i levelében számol be, elmondva, hogyan szökött meg a fogságból, már úton Spanyolország felé. Sanuto. 47. tomo. I30—133- h. 74 Sanuto. 43. tomo. 421. h. — Valószínűleg ezzel kapcsolatos, hogy Balbi a „De virtutibus liber I."-ben Barozzit, nővére fiát, a pápa figyelmébe ajánlotta. Ld: Opera. 2. 287.1. 75 Sanuto. 45. tomo. 584. h., 58. tomo. 320. h. 7e Sanuto. 47. tomo. 67., 126., 129—130. h., 51. tomo. 48. h. — J. Casalis-ról Id J. S. Brewer: Letters and papers, foreign and domestic of the reign of Henry VIII. 4. vol. — Barozzi azonban, úgy látszik, ennek ellenére elfoglalta a püspökséget, és a két fél közti vita még 1533-ban is tartott. Sanuto. 58. tomo. 320., 350., 386., 391. h. v7 Pl. a Medici háznak minden viszontagságon keresztül való felemelkedéséről ír a VII. Kelemennek ajánlott „De virtutibus liber I."-ben (Opera. 2. 263. 1.) és pontosan ugyanezeket a mondatokat alkalmazza — a Medici házat a római birodalommal helyettesítve — a Colonnának ajánlott „De pace inter Christianos principes ineunda"-ban (Opera. 2. 231.1.). 237