AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)

megvalósítására egyedül Károlyt találja alkalmasnak. Itt kifejtett nézetei lényegében megegyeztek azokkal, amelyeket ez időben V. Károly hangoztatott, többek között, 1527. augusztus 3-án a pápához intézett leveleiben.

78 1529-ben létrejött a pápa és császár közti megegyezés. Nagymértékben elősegítette ezt a két hatalom közös érdeke a firenzei köztársaság leverésében és a Mediciek firenzei hatalmának visszaállításában. A békekötés alkalmával tartott ünnepségen Balbi is beszédet mondott a keresztény fejedelmek közti béke szükségességéről. A beszéd nyomtatásban Gattinarának, V. Károly kancellárjának ajánlva jelent meg.

79 Ábel, Retzerrel vitázva, e beszéddel kapcsolatban, Balbinak egy 1529 elején Ferdinándhoz intézett levele alapján azt állítja, hogy az ekkor nem Károly, hanem Ferdinánd szolgálatában állt.

80 A valóságban azonban Balbi hivatalosan egyiket sem szolgálta, éppen azon mesterkedett, hogy egyikük — de lehetőleg Károly — a szolgálatába fogadja. Ábel elhitte azt, amit Balbi szeretett volna Ferdinánddal elhitetni: az elmúlt négy év alatt is őt szolgálta, levélváltásuk azért szünetelt, mert ő a bizonytalan küldési viszonyok miatt csak ritkán írt, és — a válasz hiányából következtetve — azok sem jutottak el Ferdinándhoz, amelyeket elküldött. Ebbe a levelébe szőtte bele, hogyan próbálták őt a velenceiek kirabolni és megmérgezni, és hogyan kerülte ezt el gyors meneküléssel.

81 Balbinak erre nyilván nemcsak azért volt szüksége, hogy a Velencével szembenálló Ferdinándnál jó pontot szerezzen, hanem azért is, hogy Rómába kerülését, és ezzel Ferdinánd szolgálatából való kilépését megmagyarázza. A velencei jelentésekből ui. az derül ki, hogy Ferdinánd 1524-ben Velencén keresztül Rómába küldte Balbit, de közben megváltoztatta utasítását, és Velencéből visszahívta. Balbi azonban nem tért vissza, hanem „magánemberként" Rómába ment.

82 1529—1530-ban Balbi minden diplomáciai, politikai és irodalmi tudását latbavetette annak érdekében, hogy Károly, vagy esetleg Ferdinánd, a szolgálatába fogadja. Valószínűleg ezért lépett fel Szapolyai ellen is. Egy későbbi vélemény szerint ui. Szapolyainak az 1529. december 21-én kimondott kiátkozására azért került sor, mert Balbi megesküdött arra, hogy Szapolyai törökké vált, körülmetélték és török módon turbánt hord.

83 Irodalmi téren a De futuris Carolis Augusti successibus vaticinium című, a Habsburgokat magasztaló költeményével támasztotta alá törekvését. V. Károlynak 1530-i bolognai koronázása különösen alkalmasnak látszott e cél elérésére. Balbi nemcsak részt vett a koronázáson az „episcopi asistenti" között,

84 hanem ennek ideológiai alátámasztására megírta a De coronaúone című művét is. Hogy ez a mű valóban ezt a célt szolgálta, azt Balbi maga mondja el Loaysanak, a császár gyóntatópapjának szóló ajánlásában. Eszerint a vele való beszélgetésben felmerült az a két megválaszolandó kér78 Ld: Pastor i. m. 4. Bd. 313-, 320. 1. 79 Oratio habita coram demente VII. de confoederatione nuper inita. H. és é. n. — A beszédről ld még Sántító. 51- tomo. 292—293- és 294—295- h.: „il vescovo Gurgense fece l'oratione che fu tenuta belia , . . . " . «° Abel. 08. 1. (92. jegyzet.) 81 Opera. 1. 11—24. 1. — A levél nincs ugyan keltezve, de tartalmából a dátum pontosan megállapítható. Arról ír ui., hogy három nappal előbb érkezett vissza a császártól „Generalis ille et nunc Cardinalis S. Cruris". A szóban forgó generális Francesco Quinones franciskánus generális, akit 1528. szept. 25-én neveztek ki kardinálissá, és 1528. dec. 30-án érkezett a császártól Rómába. 82 Sanuto. 36. tomo. 4Ó1., 556—557-, 5Ö1., 589- h. 83 Aleander kardinális naplójából. Ld Bunyitay stb. i. m.'). köt. 336.1. 84 Sanuto. 52. tomo. 563. h. 238