AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Tóth András: A könyvtári gyűjtőköri munkálatok és az Egyetemi Könyvtár

e kezdeményezések akár részleges sikerrel is büszkélkedhetnének. Kétségtelen azonban, hogy — mindezen nehézségek ellenére — ma már minden országban indokoltak azok a törekvések, melyek a rendelkezésre álló szervezeti, személyzeti, technikai és anyagi lehetőségek jobb, racionálisabb csoportosításával próbálják kiszélesíteni a beszerezhető anyag körét. Hazánkban az ilyen irányú munkálatok alapját az 1956-ban megjelent könyvtárügyi jogszabályok vetették meg, — egyrészt a könyvtárhálózati elv kimondásával, a hálózati központok feladatainak meghatározásával, másrészt az általános tudományos és tudományos szakkönyvtárak kategóriáinak megteremtésével.'

1 A jogszabály a következőképpen határozza meg az egyes könyvtári kategóriák funkcionális feladatait: 1) Az Általános gyűjtőkörű országos jellegű tudományos könyvtár (a továbbiakban: általános gyűjtőkörű könyvtár) oly tudományos intézmény keretében működik, melynek munkája az egész ország tudományos életét érinti s feladata ellátásához minden alaptudomány valamennyi számottévő kiadvány-anyagára igényt tarthat. 2) Az országos jellegű tudományos szakkönyvtár (a továbbiakban: országos jellegű könyvtár) valamely meghatározott tudományág igényeit elégíti ki országos viszonylatban (amennyiben hálózati központ, hálózatával együtt). Ennek megfelelően a teljesség igényével gyűjti az illető tudomány körében megjelenő hazai és a gyűjtőkörébe tartozó jelentős külföldi kiadványokat. 3) A tudományági szakkönyvtár egy-egy tudomány szűkebb szakterületének könyvtári igényeit elégíti ki; szakterülete hazai kiadványanyagát a teljesség igényével is gyűjtheti, ha erre szükség és lehetőség van. 4) A helyi jellegű (vállalati, intézményi stb.) szakkönyvtár kategóriája jelenleg kívül esik vizsgálódásunk területéből. Világos, hogy a fenti kategóriák nem alkalmazhatóak minden esetben mereven (р. o. egyazon könyvtár funkcionálisan több kategóriába is tartozhatik); az elhatárolás elvileg mégis alkalmasnak bizonyult arra, hogy a beszerzési együttműködés további kiépítésének kiindulópontjává váljék. Az 1956. évi jogszabályokon épült fel ugyanis az 1958- évi gyűjtőkör-egybehangoló alap-jogszabály,

5 mely részletesen kifejtette az egyes fenti könyvtártípusok feladatainak fő vonásait, intézkedett az azonos (vagy érintkező) gyűjtőkörrel rendelkező könyvtárak együttműködése felől és — végül, de nem utolsósorban—meghatározta, hogy az egyes könyvtárak milyen kategóriában, mely tudományágak milyen mélységű gondozásáért felelősek. Mielőtt a folyamatban levő (az 1958. évi jogszabályon alapuló) gyűjtőköri munkálatoknak az Egyetemi Könyvtárral kapcsolatos vonatkozásait ismertetnénk, rá kell mutatnunk e jogszabály azon hiányosságaira, melyek szükségessé tették a gyűjtőköri kérdés újbóli felvetését, az eddigi alapok elmélyítését. A fent már említett utasítás bevezetőben megjegyzi, hogy az 1958. évi utasítás „részletkérdésekre nem terjedt ki és — részben ezért, részben az időközi tapasztalatok miatt — kiegészítésekre szorul" Ezen túlmenően elsősorban az általános gyűjtőkörű könyvtár kategóriájával kell elvi síkon foglalkoznunk. Az utasítás 1. pontja szerint „általános gyűjtőkörű országos jellegű tudományos könyvtár kizárólag olyan tudományos intézmények mellett, illetőleg keretében működhet, amelyeknek munkája az egész ország tudományos életét érinti és jeladataik ellátásához minden alaptudomány valamennyi számottevő kiadványanyagára igényt tarthatnak." Űgy véljük, hogy 4 1956. évi 5- tvr. 4. §; 1956. évi 1018. Mth. 11. és 23. pont. (MK 1956. márc. 9-) 5 A 164/1958. (M.K. 15-) MM sz. utasítás az általános tudományos és tudományos szakkönyvtárakról. 66