AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány

Az 1961-ben Párizsban tartott IFLAkatalogizálási konferencia (ezentúl párizsi konferencia) egyáltalán nem intézkedik a rendszó megválasztásáról:

5 a konferencia elé terjesztett javaslat szerkesztői ugyanis annyira természetesnek tartották, hogy a rendszó a cím első szava, hogy ennek kodifikálását nem is vélték szükségesnek. Bár a konferencián elhangzott vélemények e szabályalkotási fogyatékosságra felhívták a figyelmet, a kodifikálás mégis elmaradt.

6 A szabályzatnak e legsúlyosabb hibáját kétségkívül sürgősen pótolni kell. b) A második elválasztó kérdés, a testületi szerző kérdése még nem jutott nyugovóra. Egyrészt azért nem, mert a testületi szerző alkalmazásában nincsen, úgy mint az előbbi kérdésben, egységesen kialakult gyakorlat, másrészt mert amerikai oldalról mind több támadásnak van kitéve éppen a periodikák címleírásának esetében a testületi szerző jogosultsága. Osborn maga is gyakorlati okokból támadja a testületi szerzőséget, rámutatván, hogy használata a periodikák címleírására terén teljesen következetlen,és a címleírások erősen eltolódnak a cím alatti címleírások javára,

7 A gyakorlati okok kétségkívül a cím alatti címleírás mellett szólnak, és Osborn teljes joggal állapíthatja meg, hogy ha a kardexben — a munkaeszközben — célszerű volt a nem „jellegzetes című" (distinctive title) periodikákat címükön felvenni, logikusan következik, hogy a katalógusban is ugyanúgy kell leírni. A párizsi konferenciára írt tanulmány

8 is, mely hivatott volt a periodikák címleírási problémáit felvetni, ellenzi a periodikáknak a testületi szerző alatti címleírását. Dunkin, a tanulmány szerzője, álláspontját lényegében két érvvel támasztja alá: a testületi szerző alatti címleírás egyrészt nem oldja meg a legnagyobb problémát, a címváltozás kérdését, mert a testületi szerző neve éppen úgy változhatik, mint a periodika címe — másrészt az olvasón sem segít a testületi szerző alatti címleírás, mert az olvasó elsősorban címe alatt keresi a kiadványt, ha meg mégis a testület nevére emlékeznék, megtalálhatja a kiadvány címleírását a ja továbbra is a címeket. Az osztrák nemzeti bibliográfia ugyan természetes szórendben írja le a címeket, de ezeket a tipográfiailag kiemelt főnév szerint sorolja. Az 1962-ben kiadott Zentralkatalog neuerer ausländischer Zeitschriften und Serien in österreichischen Bibliotheken. (ZAZ) szintén az első főnév szerint sorolja a periodikák címeit. Érdekesen találkozik a rendszó megválasztás két elve a svájci Nemzeti Könyvtár két kiadványában: a külföldi folyóiratok központi címjegyzéke, a VERZEICHNIS Ausländischer Zeitschriften. (VZ4) a periodikák címeit a természetes szórendben közli, ugyanakkor a SCHWEIZER Zettschriften Verzeichnis 1956—I960, a periodikáknak szakok szerint rendezett címleírásában a címeket az első főnév szerint sorolja, és a címek csak a mutatóban szerepelnek a természetes szórend szerint is. Az 1956-ban kiadott Entwurf einer neuen Katalogisierungsinstruktion für die Schweizerische Landesbibliothek ugyanis csak az angol és egyéb, nem indo-európai nyelvű periodikák címleírásait osztja be a természetes szórend szerint. 5 A párizsi katalogizálási konferencia szabályzattervezetének magyar fordítása a Könyvtári Figyelő. 8 (1962.) 1. sz.-ban. Domanovszky Ákos: A párizsi katalogizálási konferencia szabályzattervezete. = Magyar Könyvszemle. 78 (1962.) 174. 1. BRAUN, Hellmut: Konferenz über die Grundsätze der alphabetischen Katalogisierung. = Zeitschrift f. Biblw. u Bibl. 9 (1962.) 8. 1. 6 Nádvonik, Miroslav: Bemerkungen zur Internationalen Konferenz über Grundsätze der alphabetischen Katalogisierung = Zbl. Biblw. 70 (1962.) 145—156.1. 7 Osborn id. mű 153-1- A testületi szerzőség alkalmazásának kérdését a periodikák címleírásában ld. IFLA Communications. Working group on the coordination of cataloguing principles. = Libri 6 (1955—1956.) 271—297.1. Megjegyzendő még, hogyha logikusan folytatjuk a testületi szerző alkalmazásának gondolatsorát, a végén minden periodikát kiadója alá kellene tenni, és egyet sem címe alá = Libri 6 (1955—1956.) 276. 1. 8 Dunkin, Paul S.: Problems of the cataloguing of serial publications, Appendix 5- Working papers 8. 7 1. (a párizsi IFLA konferencia I96I. melléklete). Az olvasók testületi szerzŐ-ellenességére ld. még Piggot, Mary: Cataloguing principles and practice: an inquiry. London, 1954. Library Ass. 159 1. c. művet. 47