AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)
Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány
testület neve alatt, csakhogy nem fő-, hanem melléklap formájában. Dunkin javaslata szerint a testületi szerzőt, ha egyáltalán szükség van a megtartására, korlátozni kell a testület tevékenységéről szóló beszámolókra. Az évek óta tartó viták a párizsi konferencia határozatában is éreztették hatásukat: a testületi szerző neve alatt való címleírást erősen szűkítették, és nagy szerepet juttattak a melléklapnak. 9-12 Testületi szerző • • • neve alatt KELL megírni a főlapot, ha a cím, vagij címlap szövegezéséből — tekintetbe véve a mü jellegét is — nyilvánvalóan kitűnik, hogy a testület kollektive felelős a mü tartalmáért (8) (8. megj.) Pl. időszaki és sorozatos kiadványok, amelyek címe egy generikus fogalomból {jelentés, bulletin, stb,) és egy testületnek e fogalmat megelőző vagy követő nevéből tevődik össze, s amelyek valamilyen, az illető testület tevékenységéről szóló beszámolót tartalmaznak. 9-3 Kétséges esetekben a főlap címfeje lehet akár a testület neve, akár a cím, illetve az egyéni szerző neve. Mindegyik esetben melléklap írandó a kettő közül arról, amelyiket nem választottuk a főlap címfejéül. A párizsi konferenciának a testületi szerző alatti címleírás elrendelésének hiányosságaira már rámutattak 9 , ehelyütt csak azon aggályunknak adunk kifejezést, hogy e rendelkezések bizonytalansága éppen nem fogja az egységet szolgálni. A 9-12 megfoghatatlansága és a 9-3 alternatív volta következtében nem objektív kritériumoktól, hanem a címleíró megítélésétől függ, hogy egy periodika főlapjának címfeje a periodika címe, vagy a testület neve. Bibliográfiák esetében esetleg az egyedüli címleírás helyét dönti el a címleíró ítélete. Még jobban kizárja azonban az előbbieknél az egység lehetőségét a 9-42, melynek értelmében a testület neve az egyes országok címleírásaiban más és más, tehát éppen a főlap rendszava lesz különböző, ugyanakkor ugyanezen periodikáknak cím alatti leírása esetén minden országban ugyanaz a rendszó érhető el, és ezáltal a nemzetközi egység biztosítva lenne. Ha a testületi szerző alatti címleírást elfogadnánk, az újabban elfogadott bibliográfiai gyakorlatban törés állna be. A központi folyóiratcímjegyzékek — az angolszász és az angolszász gyakorlatot követő országoktól eltekintve — a periodikákat címük alatt írják le. E felé halad a szovjet gyakorlat is: az Inosztrannaja Periodika, a Lenin Könyvtár külföldi folyóiratjegyzéke a testületi kiadványokat is — ellentétben az Edinüe Pravilaval — címükön írja le. A testület neve külön mutatóban szerepel. (A főlap és melléklap szerepének pontos megfelelője ez a megoldás.) A latin nyelvterület (olasz, spanyol, latin-amerikai) bibliográfiái is címük alatt veszik fel mindazokat a kiadványokat, melyeknek címe egy generikus fogalomból és a testület nevéből tevődik össze. 10 A nagy latin nyelvterület gyakorlata kétségkívül ellensúlyozhatja az erős angolszász bibliográfiai hatást. Mint ahogy elgondolkoztató, hogy a gyakorlati igényeket kielégíteni kívánó angol World List of Scientific Periodicals is cím alatt írja le a periodikákat. Rövidítései, melyeket példamutatónak idéznek, szintén e címleírások alapján készülnek. Ugyanígy a 9 Ld. Domanovszky Ákos és Nádvornik Miroslav id. tanulmányait. 10 A cím alatt leíró bibliográfiák sem egységesek azonban azon periodikák címleírásában, amelyeknek címében a generikus fogalom és a testület neve nincs nyelvtani összefüggésben. így pl. a Bibliothéque Nationale címleírási szabályai szerint ebben az esetben a testület neve megelőzi a generikus fogalmat: Association des Bibliothécaires Franc,ais. Bulletin d' Informations. (A Repertoire de la Presse Franchise címleírása.) IS
