AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Lengyel Béla: Masereel Magyarországon az ellenforradalmi negyedszázadban (1919–1944)

európai grafikát ismertető későbbi könyvében megismétli előbbi megállapításait, de'értékelését most már azzal zárja, hogy Masereel megrekedt a modorosságban

27

. Meg sem említi Masereel nevét Varga Nándor Lajosnak a fametszetről szóló több mint félezer oldalas könyve. A magyar fametszet eredetiségét védelmezve, kijelenti, hogy nem csupán a Belgiumban és Lengyelországban különösen fellendült grafika hatására terelődött nálunk az érdeklődés a fametszetre

28

. A kommunista párt röplapja (1932). Az Egy ember szenvedése felhasználásával készült A magyar fametsző művészet a két világháború között világviszonylatban számottevő értékeket hozott létre

29

. Ebben a sikeres fejlődésben Masereel ösztönzésének sokkal nagyobb szerepe volt, mint az előbb említett kortársi megítélésekből következtetni lehetne. Gáborjáni Szabó Kálmán és Csabai Ékes Lajos mellett mélyen érintette Masereel művészete a fiatalon elpusztult Dallos Hannát is. Nagyváros című, 1932-ben készült, megkapóan lírai alkotásában könnyen felismerhető Az eszme és A város с képregényekből közvetlenül nyert inspiráció.

30 Felhőkarcolók és füstölgő gyárkémények szorításában, valahol fenn, az épületek közt húzódó vastraverzeken egy ruhátlan fiatal nő ül, elmerülten, mintha a kezében levő virágot szemlélné. Alatta, szédítő mélységben apró autók sorai rohan27 Uő: Európai grafika. Bp., 1943- Vájna és Bokor. 39- 1. — A 148. lapon egy jelenetet közöl az Óráim könyvéből. 28 Varga Nándor Lajos: A fametszet. Bp., 1940. A szerző kiadása. 378—379.1. 29 L. erről: Patakyné Molnár Zsuzsa: A magyar fametszet a két világháború között. ELTE Művészettörténeti Intézete, 1956. Kézirat. 30 A képet 1.: Rosner Károly: A magvar fametszet új mesterei. 181. 1. 7-1