AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány

College and Research Libraries-nek az új periodikákat ismertető rovata — nyilván gyakorlati okokból — szintén a cím alatt írja le a periodikákat. Nem hallgatható el természetesen az az előny, amely a testület neve alatt való címleírással jár, nevezetesen azoknál a periodikáknál, amelyeket évente más és más néven bocsát ki testületük. Az az előny azonban, amely ezeknek a kiadványoknak a testület neve alatt való leírásával jár, nem mérhető össze azzal a hátránnyal, amely abból keletkezik, hogy egyszeri tartalmi kritériumok alapján, az első címleíráskor kell eldönteni egy kiadvány helyét — a kiadvány rendszavát — a katalógusban.

11 Minthogy azonban a testületi szerző kérdése gyakorlati kérdés nemcsak abban az értelemben, hogy a mindennapi gyakorlat a cím alatti címleírás, és ilyen értelemben a testületi szerző ellen is szól, hanem végső fokon a testületi szerző mögött az angolszász országokban évtizedes gyakorlat áll; a testületi szerző szellemében alakították ki — ha nem is egységes—katalógusaikat. Évtizedes katalógusgyakorlattal áll szemben az, aki a testületi szerző ellen logikus érveket, gyakorlati ellenvetéseket szegez. Fokozza a nehézséget még az is, hogy elfogadni a testületi szerzős címleírásokat a könyvek címleírása esetében, és ugyanakkor elvetni a periodikák címleírásában, nem lehetséges. Ezért várható nehezen megegyezés ebben a kérdésben. e) A harmadik kérdés, mely minden címleírási rendszernek külön kérdése: a címváltozás. Minden rendszer a maga szempontjából ezt tartja elsőrendű problémának; a változás az ok, mely különleges szabályokat tesz szükségessé.

12 A változás a periodika második alapvető tulajdonsága, sőt Lubetzky javaslatában

13 a periodika rendszavának megválasztása szempontjából a változást, a változás lehetőségét még a periodikus megjelenésénél is lényegesebbnek tartja.

14 A címváltozás regisztrálására két lehetőség kínálkozik: 1. Bibliográfiai egységnek kell kezelni a periodikát címváltozásai ellenére is, ha a kötet — illetve évfolyamszámozást a címváltozások után is folytatja, és ezzel a periodika is kimutatja az egységet. 2. Minden egyes címváltozásnál a periodikát mint önálló bibliográfiai egységet kell kezelni, és az összefüggésekre csak utalni kell. E két lehetőségből három gyakorlati megoldás született: az első elv az első, vagy az 11 Gyakorlatból tudjuk, milyen elmosódott a határ azon kiadványok között, amelyek címük, vagy amelyek a testület neve alatt írhatók le, és ennek következtében mennyire nem egyöntetű a testületi szerzőnek mint címfejnek használata az angol és amerikai bibliográfiákban. Pl. a Union List of Serials az Archiv des Norddeutschen Bundes-t címe alatt közli, utalóval „Norddeutscher Bund, Berlin Archiv Id: Archiv des Norddeutschen Bundes"-ról A British Union Catalogue of Periodicals ugyanezt a folyóiratot Germany, 1866—70Norddeutscher Bund testületi szerző alatt közli, utalóval a Norddeutscher Bundról. 12 Fuchs id. mű 141. 1. 13 Lubetzky, Seymour: Code of cataloging rules. Author and title entry. An unfinished draft for a new edition of cataloging rules. Chicago, i960. ALA. XV, 86 1. M Tervezete szerint a periodikát nem azért kell a címén leírni, mert periodikus kiadvány, hanem azért mert szerzőváltozásnak van kitéve. Ennek értelmében ahol a szerző (kiadó) változik, a rendszó, illetve a címfej a cím; ahol a szerző nem változik (testület, közreadó), ott a rendszó, illetve a címfej a szerző (közreadó) A felépítés világos, és logikusan következik belőle, hogy az ALA 5C-5F-ben egyenként tárgyalt különféle periodikus kiadványok (újság, évkönyv, almanach stb.) Lubetzky tervezete szerint egységesen kezelhetők kulon szabályozást nem igényelnek, másrészt a testületi kiadványok (a testület nevével kezdődő kiadványok' v. a testület neve nélkül nem kifejező, nem egyértelmű, v. más módon elégtelen című kiadványok, és a testület működését, előadásait, közleményeit stb. tárgyaló kiadványok) a testület neve alá kerülnek (Lubetzky id. mű 71. §. b. és c.) 4 Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei П. - 64153. 40